Enyhén, 0,1 százalékpontos mértékben emelkedett tovább a munkanélküliségi ráta 2011. január-márciusában a frissen közölt adatok szerint, 11,6%-os értékével vészesen megközelítve az előző év ugyanezen periódusában regisztrált 11,8%-os történelmi csúcsát - írja gyorselemzésében az AXA csoport.
Ezzel párhuzamosan tovább folytatódott az aktivitási arány október óta tartó zsugorodása: az év első 3 hónapjában a teljes népesség 55%-a jelent meg a munkaerőpiacon, egyre távolabb kerülve az őszi hónapokban megfigyelt 55,8%-os rekord-szinttől.
"Nem volt teljesen váratlan számunkra a munkanélküliségi ráta további emelkedése, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai alapján a márciusi adatokban a legerősebb a negatív szezonális hatás, azaz az idény jellegű gazdasági tevékenységek (mezőgazdaság, építőipar, turizmus) ideiglenes visszaesése ekkor érvényesül legerősebben a munkaerőpiaci statisztikákban. Számításaink szerint az imént említett hatásoktól megtisztított ráta már enyhe csökkenést mutatott az év első 3 hónapjában, jelezve, hogy rövidesen megtörhet az elmúlt hónapokban tapasztalt emelkedő trend" - magyarázta az első negyedéves adatokat az AXA stratégiai elemzési igazgatója, Orosz Dániel.
Így a valamelyest romló márciusi adatok ellenére a munkanélküliségi ráta csökkenésére számítunk a következő hónapokban, elsősorban az előbb említett szezonális hatás várható mérséklődéséből kifolyólag (a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat [NFSZ] adatai szerint a nem támogatott új álláshelyek között már egyre nagyobb arányt képvisel a fent említett szektorok kínálata) - folytatta Orosz. Bizakodásra ad okot az NFSZ egy másik statisztikája is, mely szerint kétéves csúcsra ért a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma márciusban, melyből jól látszik, hogy a téli holtszezont követően erősödik a munkaerő-kereslet a gazdaságban.
Kockázatok és mellékhatások
Barta György, a CIB Bank elemzője is emlékeztetett a szezonális hatásokra, illetve, hogy sok cég most bocsátotta el munkásainak egy részét. Az elemző az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy az idénymunkák majd javíthatják a statisztikákat, de trendfordulóról csak akkor beszélhetünk majd, ha a ráta több hónapon keresztül csökken.
Ugyanakkor vannak felfelé mutató kockázatok is - hangsúlyozta. Idesorolta a rokkantnyugdíjasok egy részének megjelenését a munkaerőpiacon, kérdésesnek nevezve, hogy találnak-e, és mikor munkát. Az adócsökkentés sem fejt ki azonnali pozitív hatást a foglalkoztatásra, ebből a szempontból hatékonyabb lett volna a járulékok csökkentése - jegyezte meg az elemző. Kockázatot jelentenek a foglalkoztatás növekedésére az ágazati különadók is.
Barta György mindemellett pozitívumnak nevezte, hogy a kormány, mint mondta kényes kérdésekhez is hozzá mert nyúlni a foglalkoztatás ösztönzése érdekében. Kérdésesnek nevezte ugyanakkor a közmunkaprogramok eredményességét, ezek ugyanis költségesek és gyakran nem elég hatékonyak.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkanélküliségi ráta növekedése megfelel a szezonalitásnak, emellett a közcélú foglalkoztatás rendszerének átalakítása is növelte – átmenetileg – a munkanélküliek számát.
A szezonális hatások és a feldolgozóipar munkahelyteremtése miatt a foglalkoztatás tavasztól újra növekedhet az elemző szerint, aki a nyári hónapokra 10,2 százalékos, az év végére 10,6 százalékos munkanélküliségi rátára számít, míg éves átlagban a mutató 10,7 százalékra csökkenhet a tavalyi 11,1 százalékról - írja.
A legtöbb elemző szerint a foglalkoztatottság csak lassan fog növekedni.
MTI, Privátbankár