A vállalatot, amely tömegek számára tette elérhetővé a fotózást, 1880-ban George Eastman alapította. A Kodakot a Brownie és az Instamatic fényképezőgépeiről, valamit a sárga-vörös dobozba csomagolt filmtekercseiről ismerte meg a világ. A cég azonban az 1980-as évektől nem tudott lépést tartani a japán konkurenciával és nem tért át időben a filmről a digitális technológiára. A cég az elmúlt évszázad nagy részében uralkodott a világ fotófilm piacán, a csúcsponton, 1976-ban övé volt az amerikai piac 90 százaléka.
|
| A Kodak legendás gépe, a cég csődvédelmet kérhet |
Pedig az első digitális fényképezőgépet 1975-ben éppen a Kodak egyik mérnöke, Steven Sasson építette meg, egy a Bell Labsnél hat évvel korábban kifejlesztett elektronikus szenzorra alapozva. Ez kenyérpirító nagyságú készülék volt, amely fekete-fehér felvételeket tudott készíteni, 0,1 megapixeles felbontásban.
Az 1990-es években a rochesteri központtal működő cég 4 milliárd dollárt költött annak a fényképezőgép-technológiának a kidolgozására, amelyet ma a legtöbb mobiltelefonban használnak. A Kodaknak a filmhez való makacs ragaszkodása megadta az esélyt a Canonnak és a Sonynak az előzésre. A cégnek a pozícióit féltő, korábban igen jövedelmező analóg részlege azonban a digitális fényképezés általánossá válása miatt, alig egy évtized leforgása alatt, megszűnt létezni. A Kodaknak utoljára 2007-ben volt profitja.
A Kodak, amely januárban kért csődvédelmet, a jövőjét a fotónyomtatókban, a nagysebességű, tintasugaras nyomdagépekben, a munkafolyamat-szoftverekben és a csomagolásban látja. A cég azt tervezi, hogy 2012 első felében leáll a termeléssel és más társaságoknak adja el a licenceit. A fotózásról a cég a nyomdaiparra áll át, s a profilváltástól évi 100 millió dolláros megtakarítást vár. A Kodaknál nem mondták meg, hogy hány alkalmazottól készülnek megválni, csak annyit, hogy az elbocsátások költségeit 30 millió dollárra becsülik.
Vételi ajánlatot tettek az egyik uniós országban. 
