Idén, az első félévben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 3885 cég adószámát függesztette fel; csaknem négyszer több esetben nyúlt ehhez a szankcióhoz, mint egy évvel korábban. 2012 első hat hónapjában ugyanis 1062 társaság adószámát függesztették fel – tájékoztat a feketelista.hu portál.
Na de miért?
2012 előtt a bevallási, illetve adófizetési kötelezettség, valamint a számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása volt a tömeges felfüggesztés legjellemzőbb oka. Az új eljárásrend szerint viszont a felfüggesztés elrendelését megelőzően az adóhatóságnak fel kell szólítania az érintettet a kötelezettség teljesítésének pótlására, és csak ezt követően folytathatják le az eljárást. A számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása esetén pedig már nem az adószám felfüggesztésével, hanem annak törlésével szankcionál az adóhivatal. Ez utóbbit is azonban csak két eredménytelen felszólítás után. A mulasztók számára az új szabályok hosszabb időt biztosítanak ügyük rendezésére, ennek ellenére az elmúlt másfél év alatt 10 393 esetben kellett a számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása miatt az adószám törlésének szankciójával élni.
Pedig szűrés is van
Az új eljárásrend értelmében a cégbíróságtól érkező adószámkérés teljesítését megelőzően az adóhatóság megvizsgálja a kérelmezők „hátterét”. Azt, hogy a cég vezető tisztségviselői, az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségi befolyással rendelkező tagjai, részvényesei esetében fennállnak-e olyan okok, amelyek miatt a törvényi előírásoknak megfelelően regisztrációs eljárást kell lefolytatni. A vizsgálat időtartamával ugyan hosszabb lett az adószámkiadás ideje, ám több mint ezer esetben sikerült megakadályozni, hogy cégeket korábban csődbe vivő csalók, szélhámosok kerüljenek vissza az üzleti életbe.
Az adóhatóság folyamatos ellenőrzéssel is „szűri” a cégeket – tájékoztat Linczmayer Szilvia, a NAV adószakmai szóvivője. Minden olyan céget megvizsgál, ahol tulajdonosváltásra vagy vezető tisztségviselő cseréjére kerül sor; ellenőrzik a tulajdonosok és a vezető tisztségviselők adózói múltját. Aki ezen a szűrőn fennakad, az nem kaphat adószámot, ha pedig már működő cég vezetőjéről derül ki rovott adós múltja, cége adószámát a hatóság törölni fogja. Kivételes eset, ha az érintett úgynevezett kimentési kérelemmel áll elő. Ha például kiderül, hogy a tulajdonos egy korábbi cégénél jelentős (15 millió forintnál több) adótartozást halmozott fel, ám igazolni tudja, hogy minden lehetőt elkövetett az adóság kiegyenlítése érdekében, de megrendelői nem fizettek, mentesül a retorziótól.
Meg összefonódás
A NAV tájékoztatása szerint az elmúlt három hónap alatt a hazai cégvilág több mint 180 ezer szereplőjét vizsgálták át ilyen formában, és közülük négyszáztól megvonták a további működés lehetőségét. A döntések jogosságát tanúsítja, hogy a döntés ellen alig néhány kimentési kérelmet nyújtottak be. Az elmúlt másfél év alatt egyébként összesen 400 503 adózó esett át a szűrővizsgálaton. Az eljárások megállapításai alapján másfél év alatt 1133 esetben nem engedélyezték új vállalkozás indulását, illetve 1091 esetben a vezető tisztségviselővel szembeni kifogások miatt rendelte el az adószám törlését a hivatal. A továbbra is a piacon maradók nagy száma viszont bizonyítja, hogy tisztul a hazai üzleti élet. A felülvizsgálat során egyébként több „számlagyárat”, sőt „-gyárláncolatot” is lelepleztek az ellenőrök. Olyan összefonódásokra bukkantak, amelyekben 15-30 számlahamisító társaság vett részt.
|
Résen van a NAV Az adóhatóság tavaly 127 olyan gazdasági szereplőt fülelt le, amelynek nem volt munkavállalója, tárgyi eszköze, nem végzett gazdasági tevékenységet, ellenben számlákat állított ki A számlagyárak 6 milliárd forint adó eltüntetését tették lehetővé. Részletek |
És szélsőséges szóródás
A feketelista.hu adatbázisának összesítése szerint az ország különböző régióiban igen eltérő az adószámtól „megfosztott” vállalkozások köre. Ezt részben azzal indokolhatja az adóhatóság, hogy az ügyek jelentős köre feldolgozás alatt áll, a döntések meghozatala, a reális adatok megjelenése így a második félévben várható. Ennek ellenére nehezen megmagyarázható, miért nőtt például az országos átlaghoz képest jelentősen Budapest aránya. Tavaly az első félévben az összes felfüggesztés mintegy 30 százaléka esett a fővárosra, és ez lényegében megegyezik Budapestnek a gazdasági életben betöltött súlyával, az idén viszont ez az arány több mint 70 százalékra nőtt. A nagyobb városok érintettsége is szélsőségeket mutat: Szegeden és Nyíregyházán az első fél évben 86, illetve 85 cég adószámát függesztették fel, csaknem háromszor annyiét, mint tavaly a hasonló időszak alatt. M iskolcon 37 vállalkozást ért ez a szankció, tavaly mindössze hármat, Debrecenben 20 gazdasági szervezet adószámát függesztették fel, szemben a 2012. évi tízzel. Győrben 21 céget ért el a felfüggesztés (tavaly mindössze kettőt), míg Pécsett 19-et, alig harmadát a múlt évinek.
Budapest, Pest megye vezet
A megyék közötti arányok is szélsőségesek: a NAV határozatainak összesítése szerint 2011 első felében az összes adószám-felfüggesztés mintegy 30 százaléka esett Pest megyére, 2012-ben már csak 11 százaléka, 2013 első hat hónapjában pedig alig két százaléka. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont az idén háromszorosára, 164-re nőtt az adószám-felfüggesztéssel sújtott cégek száma. A legnagyobb mértékben, majdnem nyolcszorosára (87-re) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nőtt a hasonló sorsra jutott cégek köre, és csaknem négyszeres volt Veszprém megyében, ahol 76 céget „fosztottak” meg adószámától. Komárom-Esztergom megyében 134, Bács-Kiskun megyében 114 felfüggesztésre került sor. A törvény szigorára Zala megyében volt legkevésbé szükség; itt, az első fél évben mindössze négy cég adószámát kellett felfüggeszteni.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
