(1).jpg)
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azonnali tárgyalást kezdeményez a kormánnyal a pedagógusok heti kötelező óraszámának csökkentéséért A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azonnali tárgyalást kezdeményez a kormánnyal a pedagógusok heti kötelező óraszámának csökkentéséért - jelentette be Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke pénteken Budapesten, a pedagógusok leterheltségével kapcsolatos felmérés eredményét ismertető sajtótájékoztatón.
A PDSZ elnöke közölte: a Tárki-Tudok Zrt. kutatása bebizonyította, hogy a pedagógusok átlagosan több mint 50 órát dolgoznak hetente, az óvodapedagógusok pedig 46 órát, sőt összességében a pedagógusok több mint 14 százalékának 60 feletti a heti óraszáma. Utóbbiak főleg a vezetők közül kerülnek ki - jegyezte meg. Ebből az következik, hogy "nem volt megalapozott a kötelező óraszám emelése" 2007 szeptemberében - összegezte.
A szakszervezeti vezető arról is beszélt: a tanároknak, tanítóknak, óvónőknek "szükségük van kisegítő személyzetre" annak érdekében, hogy ne legyenek annyira leterhelve. Ez a rendszer azonban Magyarországon nem működik - mutatott rá.
A PDSZ elnöke kiemelte: 2008 augusztusában szakszervezetük megegyezett Hiller István oktatási miniszterrel a felmérésre való felkészülés megkezdéséről, illetve a felmérés közös finanszírozásáról, ám a kutatás végül - "nem a PDSZ hibájából" - kitolódott 2010-re.
Kerpen Gábor kitért arra: a heti munkaórákról és a pedagógus-diák arányokról szóló nemzetközi adatok nem hasonlíthatók össze a magyarországiakkal az eltérő viszonyok miatt.
Szüdi János, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) közoktatási szakállamtitkára rámutatott arra: a kormányzat egyebek mellett megemelte az osztályfőnöki pótlékot és kiegészítő támogatást adott a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozóknak, összességében 2,8 milliárd forint kiegészítő támogatást nyújtott.
A szakállamtitkár a terheléscsökkentés alapvető feltételének nevezte azt, hogy "helyi szinten megtervezzék az oktatási munkát", továbbá javítsák az oktatási intézmények, a szülők és a tanulók közötti munkakapcsolatot.
Lannert Judit, a Tárki-Tudok Zrt. vezérigazgatója elmondta: a pedagógusokat, intézményvezetőket arra kérték, hogy két héten át online jegyezzék napi elfoglaltságaikat és válaszolják meg kérdőíveiket. Erre 248 intézményben 3380 pedagógus vállalkozott. Ennek eredményeként megállapították: a heti átlagos munkaterhelés 51 óra. Összehasonlításként elmondta, hogy ez a szám Ausztriában 46-52 óra, Angliában 50-58 óra.
A tanárok a munkaidejük harmadát töltik oktatással, negyedét órákra való felkészüléssel, másik negyedét adminisztrációval, körülbelül 15 százalékát pedig szakmai egyéni fejlesztéssel. Azt is megállapították, hogy a vezetők dolgoznak a legtöbbet, hiába csökkentett az óraszámuk, sokat adminisztrálnak. Az óvodapedagógusok heti 46 munkaórájuk túlnyomó részét a gyermekekkel töltik. Az intézményi összevonások miatt azonban nem tapasztalható se többletterhelés, se munkaidőcsökkenés - közölte a vezérigazgató.
A kutatásvezető közlése szerint ugyanakkor a pedagógusok úgy érzik, társadalmi megbecsültségük alacsony, és ezt így látják nyugati kollégáik is. Ezen kívül a nagy munkaterhelés is nyomasztja a pedagógusokat - tette hozzá.
Lannert Judit megemlítette, hogy a kérdőíveken az intézményvezetők a pedagógusokat segítő személyzet hiányát is hangsúlyozták. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy míg Nyugat-Európában ezer tanulóra öt kisegítő jut, addig nálunk ez számokban ki sem fejezhető.
Világjelenségnek nevezte a felmérés kapcsán, hogy a pályakezdők nehéz helyzetben vannak, emiatt kevesen jelentkeznek pedagógusnak, ami az oktatás minőségét hosszú távon befolyásolhatja. Adataik szerint a válaszadók közül csak 10 százalék volt 30 év alatti - ami megfelel az országos átlagnak -, s közöttük sokan csak határozott idejű szerződéssel tanítanak.
A PDSZ elnöke közölte: a Tárki-Tudok Zrt. kutatása bebizonyította, hogy a pedagógusok átlagosan több mint 50 órát dolgoznak hetente, az óvodapedagógusok pedig 46 órát, sőt összességében a pedagógusok több mint 14 százalékának 60 feletti a heti óraszáma. Utóbbiak főleg a vezetők közül kerülnek ki - jegyezte meg. Ebből az következik, hogy "nem volt megalapozott a kötelező óraszám emelése" 2007 szeptemberében - összegezte.
A szakszervezeti vezető arról is beszélt: a tanároknak, tanítóknak, óvónőknek "szükségük van kisegítő személyzetre" annak érdekében, hogy ne legyenek annyira leterhelve. Ez a rendszer azonban Magyarországon nem működik - mutatott rá.
A PDSZ elnöke kiemelte: 2008 augusztusában szakszervezetük megegyezett Hiller István oktatási miniszterrel a felmérésre való felkészülés megkezdéséről, illetve a felmérés közös finanszírozásáról, ám a kutatás végül - "nem a PDSZ hibájából" - kitolódott 2010-re.
Kerpen Gábor kitért arra: a heti munkaórákról és a pedagógus-diák arányokról szóló nemzetközi adatok nem hasonlíthatók össze a magyarországiakkal az eltérő viszonyok miatt.
Szüdi János, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) közoktatási szakállamtitkára rámutatott arra: a kormányzat egyebek mellett megemelte az osztályfőnöki pótlékot és kiegészítő támogatást adott a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozóknak, összességében 2,8 milliárd forint kiegészítő támogatást nyújtott.
A szakállamtitkár a terheléscsökkentés alapvető feltételének nevezte azt, hogy "helyi szinten megtervezzék az oktatási munkát", továbbá javítsák az oktatási intézmények, a szülők és a tanulók közötti munkakapcsolatot.
Lannert Judit, a Tárki-Tudok Zrt. vezérigazgatója elmondta: a pedagógusokat, intézményvezetőket arra kérték, hogy két héten át online jegyezzék napi elfoglaltságaikat és válaszolják meg kérdőíveiket. Erre 248 intézményben 3380 pedagógus vállalkozott. Ennek eredményeként megállapították: a heti átlagos munkaterhelés 51 óra. Összehasonlításként elmondta, hogy ez a szám Ausztriában 46-52 óra, Angliában 50-58 óra.
A tanárok a munkaidejük harmadát töltik oktatással, negyedét órákra való felkészüléssel, másik negyedét adminisztrációval, körülbelül 15 százalékát pedig szakmai egyéni fejlesztéssel. Azt is megállapították, hogy a vezetők dolgoznak a legtöbbet, hiába csökkentett az óraszámuk, sokat adminisztrálnak. Az óvodapedagógusok heti 46 munkaórájuk túlnyomó részét a gyermekekkel töltik. Az intézményi összevonások miatt azonban nem tapasztalható se többletterhelés, se munkaidőcsökkenés - közölte a vezérigazgató.
A kutatásvezető közlése szerint ugyanakkor a pedagógusok úgy érzik, társadalmi megbecsültségük alacsony, és ezt így látják nyugati kollégáik is. Ezen kívül a nagy munkaterhelés is nyomasztja a pedagógusokat - tette hozzá.
Lannert Judit megemlítette, hogy a kérdőíveken az intézményvezetők a pedagógusokat segítő személyzet hiányát is hangsúlyozták. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy míg Nyugat-Európában ezer tanulóra öt kisegítő jut, addig nálunk ez számokban ki sem fejezhető.
Világjelenségnek nevezte a felmérés kapcsán, hogy a pályakezdők nehéz helyzetben vannak, emiatt kevesen jelentkeznek pedagógusnak, ami az oktatás minőségét hosszú távon befolyásolhatja. Adataik szerint a válaszadók közül csak 10 százalék volt 30 év alatti - ami megfelel az országos átlagnak -, s közöttük sokan csak határozott idejű szerződéssel tanítanak.
MTI
Az európai tőzsdék nagy része kisebb mínuszban zárt, de a BUX emelkedni tudott szerdán. 
