Nem tetszik az építőiparnak a fedezetkezelő

Több építőipari érdekképviselet is tiltakozik a fedezetkezelők működésének tervezett rendje ellen, fenntartják kifogásaikat, amelyet a törvény megalkotása előtt is hangoztattak.

Az úgynevezett második építési gyorsító törvénycsomag teremtette meg az építési beruházások körében a fedezetkezelő intézményét. Az eredeti törvényjavaslat még a fedezetkezelő tevékenységét részletesen szabályozta, de a végleges változatból az operatív szabályok kimaradtak, a parlament a kormányra bízta azok megalkotását. Az építőipari cégek és érdekképviseletek ellenérzése azonban nem változott.

Az októberben induló közbeszerzési - valamint egyéb, az uniós értékhatárt elérő - beruházásoknál az építtetőnek igazolnia kell, hogy a beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi forrás a rendelkezésére áll. Az építési beruházás szakaszos kivitelezése csak akkor indulhat el, ha az építtető - a fedezetkezelő erre a célra elkülönített bankszámláján - biztosítja az adott szakasz ellenértékét.

A kivitelező szerződés szerinti teljesítésének ellenértéke pedig csak akkor egyenlíthető ki teljes egészében, ha a teljesítésben közreműködő összes alvállalkozó követelését határidőre kifizették. A közbeszerzéseknél a Magyar Államkincstár tölti be a fedezetkezelő szerepét, míg az uniós értékhatárt elérő beruházásoknál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől fedezetkezelésre engedéllyel rendelkező társaság láthatja el ezt a funkciót.

Amikor nemrégiben felkerült a Nemzeti Gazdasági Fejlesztési Minisztérium honlapjára a részleteket tartalmazó kormányrendelet tervezete, Szaló Péter szakállamtitkár az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a fedezetkezelő bevezetésével a kormány az ágazat átfogó érdekeit tartja szem előtt. Összhangba kívánja hozni a fizikai teljesítést a pénzügyivel, ezáltal jogbiztonságot és átlátható működést teremt az építési kivitelezésben.

Az ÉVOSZ úgy véli, hogy az irreálisan alacsony árat kell kiküszöbölni a beruházások köréből, és nem a fedezetkezelővel megoldani azt, hogy minden szereplő hozzá jusson a pénzéhez. A fedezetkezelő sem ad választ arra a problémára, hogy ki fogja megfizetni az alvállalkozói láncban felmerült többletet. Arról az esetről van szó, amikor az alvállalkozó 100 egységért vállal el egy munkát, majd azt az ő két szubalvállalkozója csak 120 egységért végzi el. Ilyenkor ki fizeti ki a 20 egység többletet - teszi fel a kérdést a szövetség?

A mai gyakorlatban - a számviteli törvénynek megfelelően - a megrendelő igazolja a munkát, a vállalkozó pedig ezt követően állítja ki a számlát. A rendelet tervezet ezt megfordítja: előbb kell kiállítani a számlát, azt a fedezetkezelő igazoltatja a saját műszaki ellenőrével, és ha rendben találta, akkor fizet. Ez ellent mond a  kialakult gyakorlatnak, és a számviteli törvénynek is.

Ugyanakkor egyet ért az ÉVOSZ azzal, hogy a nagyobb magán beruházásoknál is legyen fedezetkezelő, de hangsúlyozza, hogy törvényben és nem kormányrendeletben kell a tevékenységét szabályozni. Ugyan ezt szorgalmazza a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége nevében Varjasné Székely Éva is, a mostani helyzet ugyan is alkotmányellenes.

Szintén alkotmányos szempontból kifogásolja ez utóbbi szervezet azt, hogy az alvállalkozók vállalási árait az építési naplóban nyilvánosságra kell hozni. Szerintük a megoldás a nem fizetők elleni radikális fellépés gyors bírósági döntéssel és ha kell, büntetőjogi eljárással is.

Építőipar: végre megvédik az alvállalkozókat? Biztos kézzel felszámolják a körbetartozást

Az ÉVOSZ azt is kifogásolja, hogy a fedezetkezelő felelősségét nem rendezi a rendelet tervezete, ráadásul a kivitelezők és a fedezetkezelő ellentéte örök életű lesz, ha ez utóbbi a saját díját elsőnek vonhatja le az általa kezelt fedezetből. Szintén megoldatlan az a gyakorlati probléma, hogy mi lesz az szubalvállalkozó kifizetésével, ha a felette lévő alvállalkozó csődbe megy, vagy pedig az APEH viszi el azt a pénzt, amely az al-alvállalkozókat illetné.

A fővállalkozó - bárhol is helyezkedik el a vállalkozói láncban - mindig csak akkor kapja meg a fedezetkezelőtől a pénzét, ha előtte kifizette az alvállalkozóit. Ez azt jelenti, hogy neki kell meghiteleznie a munka ellenértékét, amire a mai helyzetben az építőipari cégek - főleg kisebbek -képtelenek. Ezt mindkét érdekképviselet kifogásolta.

Lakóparkot építenek a rendőröknek
Igénytelen kacatok az újépítésű lakások
Nem fognak tömegek rohanni az áthidaló kölcsönért

MTI