Nem várható tömeges munkaerőáramlás Ausztriába

"Előreláthatólag mérsékelt hatása lesz a nyitásnak" - mondta Komáromi Róbert, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) főigazgatója. A mobil, képzett és idegen nyelvet beszélő munkavállalóknak eddig is lehetőségük volt arra, hogy a kétoldalú egyezmények keretében Ausztriában dolgozzanak. A mobil munkavállalók egy másik nagy csoportja, a szezonális munkások, ugyancsak évek óta jár Ausztriába dolgozni. A nyitásnak azért is mérsékelt hatása lesz, mert a hiányszakmákban Ausztria már megnyitotta munkaerő-piacát - fejtette ki.

A hivatalos magyar becslés szerint 2010-ben több mint húszezer magyar munkavállaló dolgozott Ausztriában, a legtöbben Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéből. Elsősorban a vendéglátásban, a szállodaiparban, az építő- és a fémiparban, valamint az élelmiszer-, a húsiparban és a mezőgazdaságban helyezkedtek el. A NFSZ szerint nem várható, hogy a magyar munkavállalók egy jelentős része kivándorol más európai uniós országokba, a tapasztalatok szerint ugyanis a többség egy év után visszatér Magyarországra.

A munkaerő-piaci nyitás nagyon kedvező időpontban következik be - vélekedett Karl Aiginger, a WIFO osztrák gazdasági kutatóintézet igazgatója. A válság után új tagállamok gazdasága ismét gyorsabban növekszik, mint a többi EU-tagállamé, és Ausztriában is növekszik a foglalkoztatás. A WIFO felmérése szerint Csehországból, Szlovákiából és Magyarországról a következő két évben 11-16 ezer munkavállaló, az aktív korú lakosság 0,4 százaléka lenne hajlandó Ausztriában dolgozni.

Herbert Buchinger, az Osztrák Munkaerő-piaci Szolgálat (AMS) igazgatósági elnöke ugyancsak kiemelte, hogy a nyitás fokozatosan zajlott le. 2008-ban 18 ezer munkavállalási engedélyt állítottak ki csak a hiányszakmákban, ennek felét magyarok, s szintén felét szakácsok számára. Ausztria arra törekszik, hogy olyan munkaerőt vonzzon az országba, amelyre szüksége van a gazdaságnak.

Hangsúlyozta azt is: az úgynevezett bérdömping ellenes törvény révén gondoskodni kell arról, hogy ne váltsanak fel osztrák munkavállalókat olcsóbban foglalkoztatott külföldiekkel. A bérszínvonal csökkenése, az illegális foglalkoztatás elterjedésének megakadályozása ellen az úgynevezett bér- és szociális dömping elleni törvénnyel védekezik Ausztria. A törvény értelmében szigorúan ellenőrzik az osztrák munkaügyi és bérezési előírások betartását.

Szlovákiában elsősorban a határtérségre korlátozódik a változások hatása - mondta Ivan Jurás, a szlovák munkaügyi hivatal főigazgatója. A szlovák várakozások szerint az osztrák nyitás kedvező hatással lesz a munkanélküliségi mutatóra és az életszínvonal emelkedését eredményezi. A szakképzett munkaerő Ausztriába "vándorlása" Szlovákia számára hátrányt is jelent. Ugyanakkor a külföldi munkatapasztalat és a nyelvtudás javulása előny - tette hozzá.

Csehországban "inkább lélektani, mint gyakorlati hatása lesz" az osztrák nyitásnak - mondta Stefan Duhán, a cseh munkaügyi hivatal igazgatóhelyettese. Ennek részben az az oka, hogy kevés a megfelelő szabad állás, másrészt a cseh munkaerő szintén kevéssé mobil. Emellett a külföldön munkát vállaló csehek többsége más, elsősorban angol nyelvű országok iránt érdeklődik.

Ausztria saját munkavállalóinak védelmében a 2004-es európai uniós bővítés után is korlátozta nyolc új tagállam állampolgárainak munkavállalását és csak fokozatosan szüntette meg a moratóriumot. A korlátozásokat enyhítették például a szezonális munkavállalók, az ingázók, a kérelmező vállalat szempontjából kulcsfontosságúként megjelölt állások esetében és több tucat, szakképzettséget igénylő ausztriai hiányszakmában. Ausztria - Németországgal együtt - május elsején a hét éves átmeneti időszak után a még meglévő munkaerő piaci korlátozásokat is feloldja.