Osztályharcos szerep juthat a szakszervezeteknek?

Kara Ákos pozitív példaként említette Győr-Sorpont megyét, ahol az elmúlt két hónapban húsz százalékkal csökkent a munkanélküliségi ráta. A politikus szerint tartható lesz a háromszázezer új munkahely létrehozása a ciklus végéig - a közmunkában teremtendő munkahelyekkel együtt számolva. A bizottsági alelnök konkrét példákkal támasztotta alá, hogy igenis van érdemi párbeszéd a kormányzat és a munkavállalókat képviselő szervezetek között, mindazonáltal átgondolásra érdemesnek tartja az egyeztetés rendszerét.

"Tudomásom és ismertem szerint trendforduló van – a foglalkoztatottság növekszik, a munkanélküliségi ráta ezzel arányosan csökken” - jelentette ki Kara Ákos a Heti Hírmondó stúdiójában. A közmunka kilencvenhétezerre történő beállása – ez április 20-i állapot - , illetve a versenyszférában megjelenő új munkahelyek a munkanélküliséget trendjében megfordították – tette hozzá. Példaként a legutóbbi Győr-Sopron megyei adatot említette, e szerint az elmúlt két hónapban húsz százalékkal csökkent a munkanélküliségi ráta. Itt új munkahelyeket jelentettek be, akárcsak Vas, illetve még további néhány megyében is – mondta a fideszes szakpolitikus.

Régiónként eltérő stratégiák

A munkanélküliség és a foglalkoztatáspolitika tekintetében is súlyos problémákat örökölt az Orbán-kormány, bár tulajdonképpen az 1988-1993 között megszűnt egymillió munkahely hiányzik az országból – szögezte le Kara Ákos. “Azóta húzza magával ezt a problémát Magyarország, persze súlyosbodó regionális és szakmapolitikai szempontokkal együtt”.

Az országban különböző szempontok szerint kell a foglalkoztatáspolitikát és munkahelyteremtést megvalósítani. Van, ahol a közmunkára kell ráerősíteni, másutt pedig – ahogy a kormány is tette – a húzó ágazatokat, járműipari ágazatokat kell támogatni beszállítási lehetőségekkel együtt – fejtegette a kormánykoncepció lényegét Kara Ákos. Példaként említve Szentgotthárdot,Győrt és Kecskemétet, mint ahol állami szerepvállalás mellett komoly, meghatározó beruházások kezdődtek.

Beruházások, Széchenyi Terv, támogatási alap

Sok intézkedés összességében teremtheti meg a kívánt számú munkahelyet – mondta Kara Ákos. Győrben például minden héten bejelentik az új álláshelyeket, véleménye szerint így lehet ez a kecskeméti autóipari beruházás esetében is,akár csak a hozzájuk beszállító cégek, vállalkozásoknál.

A munkahelyteremtés második fázisa az Új Széchenyi Tervhez kötődik – jó reményekkel, jó esélyekkel várhatjuk a terv hatásait – fogalmazott a politikus. Megemlítette továbbá azt az ötmilliárdos alapot, amely kis- és közepes vállalkozások számára eszköztámogatással együtt ad lehetőséget a munkahelyteremtésre. Ennek adatai azt mutatják, hogy ide legtöbb vállalkozás Észak-Magyarországról és Észak-Alföldről jelentkezik be.

Közmunkával együtt meglesz a háromszázezer

A kormányzati ciklus végére szeretnék elérni a háromszázezer új munkahely megteremtését – mondta kérdésre válaszolva Kara Ákos, amely szám vállalható és tartható a kormányzat mostani adatai szerint; természetesen mindezt a közmunka-programban létrejövő munkahelyekkel együtt kell érteni.

Tíz éven belül tartható az ígéretekben vállalt egymillió új munkahely? - vetett fel a Heti Hírmondó.

Szükséges, hogy ez a cél teljesüljön, hogy ennyivel bővüljön az adózó munkahelyek száma – enélkül Magyarország működése, a szükséges jóléti ellátások nem oldhatók meg – hangoztatta a fideszes politikus, aki annak dacára is bizakodó, hogy a helyzet most szerinte sem egyszerű, sok térségben régóta komoly feszültségek vannak.

A szakszervezetek és a munkavállalói képviseletek kritikájára, miszerint megszűnt volna az érdemi érdekegyeztetés lehetősége a kormányzattal, Kara Ákos úgy reagált: egyrészt érdemes átgondolni az érdekegyeztetés folyamatát. Másfelől viszont említeni kell azokat a példákat is, amelyek a létező érdekegyeztetést bizonyítják. “´A miniszterelnök úr április 20-a óta két szakszervezeti konföderáció vezetőjével találkozott, Palkovics és Gaskó urakkal – ők két, komoly szervezet képviselői. Másfelől öt-hat szakmai munkacsoportban folyik az egyeztetés az OÉT szereplői között a Széll Kálmán Terv intézkedéseiről” - nyilatkozta Kara Ákos a Heti Hírmondó stúdiójában.

Egyre rosszabb a helyzet

“Súlyos helyzetet teremtett elsősorban az alacsony keresetűeknél az egykulcsos, tizenhat százalékos adó; a közszolgálat szempontjából pedig komoly és súlyos helyzetet teremtett már az elmúlt nyári szabályozási dömping – a kormánytisztviselői törvény az indoklás nélküli felmondásával, amit beadványunkra megsemmisített az Alkotmánybíróság” - hangoztatta Varga László a SZEF elnöke.

Ami pedig a Széll Kálmán Tervhez kötődően napvilágot látott, az egyértelműen a munkáltatók számára kedvező, a munkavállalók számára pedig rendkívül kedvezőtlen változtatás-sorozat, ami ebben a formában elfogadhatatlan – tette hozzá a SZEF-elnök.

Varga László úgy látja, a Széll Kálmán terv egyik pontja – “a képzettségi szint levitele, ha úgy tetszik, megszüntetése” – ellentmond az európai uniós versenyképesség egyik fontos feltételének, a rugalmas biztonság elvének, ami a munkavállaló minél képzettebb voltán alapul, hogy az minél rugalmasabban tudjon reagálni a munkaerő-piaci változásokra. “Attól, hogy nem képzik magukat a magyar munkavállalók, nem rugalmasak, hanem kiszolgáltatottak lesznek” - hangoztatta a SZEF elnöke.

“Tizenegy hónapja mást se hallok, mint hogy a kormány elképzelései szerint hogyan fog bővülni a munkaerő-piac. Én legutóbb azt hallottam, hogy ez a szám februári viszonylatban száztízezer mínusz” - nyilatkozta a szakszervezeti vezető. Kara Ákos fenti bejelentéseire pedig azt mondta: nagyon örülne, ha a ciklus végére legalább a háromszázezer plusz munkahely létrejönne.

Kellene a valódi érdekegyeztetés

Az európai adatok azt mutatják, hogy előrébb tartanak a válság leküzdésében azok az országok, amelyekben a szociális párbeszédnek egy kialakult rendszere van - hangoztatta a SZEF-elnök. “Ha például tárgyalna velünk a magyar kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsban vagy a kialakult párbeszédrendszerben, akkor el tudnánk mondani, hogy szerintünk nem a képzettségi szintet kellene csökkenteni vagy a tankötelezettségi határt visszavinni, hanem fokozni kellene a képzést, és a munkavállalók a képzettségi szint növekedésétől válnának rugalmassá”- hangoztatta Varga László.

A miniszterelnök által indított szociális konzultációról azt mondta a SZEF vezetője: az akkor lenne plusz az eddigi párbeszédhez képest, ha az Európára jellemző, és húsz éven át nálunk is működött rendszer ma is működne idehaza. "Ezt a fajta álkonzultációt a létező szervezetekkel történő párbeszéd helyett nem lehet csinálni – csak mellette” - hangoztatta véleményét Varga László.

A 19. században a magyar munkavállalók?

“Lehet, hogy furcsát fogok mondani. Az az átalakítás, ami a Széll Kálmán Tervből látszik, úgy tűnik számomra – és remélem,hogy a rá alapozott jogszabályok nem ilyenek lesznek -, hogy a munkáltatók előnyben részesítésével a munkavállalók visszakerülnek majdnem a 19. századi állapotba. Nem szeretném, ha a szakszervezeteknek újra osztályharcos funkciója lenne, de ha erre kényszerítenek bennünket, vállaljuk akár a kemény küzdelmet is”- szögezte le kérdésre reagálva a SZEF elnöke a Heti Hírmondó stúdiójában.