Az osztrák és a német gazdaságra nézve csak kedvező hatások várhatók a múlt havi munkaerő-piaci nyitásból a korábbi esetekről készült tanulmányok alapján - jelentette ki Andor László uniós biztos. Az elmúlt másfél hónap adataiból korai lenne konkrét következtetéseket levonni, ugyanakkor más országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a 2004-ben csatlakozott uniós tagállamok munkavállalói jelentősen hozzájárultak a fogadó ország gazdasági növekedéséhez - tette hozzá. A munkaerőpiac megnyitása nem okozta a munkanélküliség növekedését, sem a bérek csökkenését, ugyanakkor hozzájárult a foglalkoztatás "kifehérítéséhez" - mondta a bizottság foglakoztatási és szociális kérdésekért felelős tagja. Ismét meggyőződésének adott hangot, hogy sem Ausztriában, sem Németországban nem várható a munkavállalók tömeges beáramlása.
Május elsejével az utolsó két "régi" uniós tagállam - Ausztria és Németország - is feloldotta átmeneti korlátozó intézkedéseit a 2004-ben csatlakozott nyolc új tagállam munkavállalói előtt, így a cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, szlovák és szlovén munkavállalók már az Európai Unió teljes területén szabadon dolgozhatnak. A 2007-ben csatlakozott Bulgária és Románia munkavállalóival szemben továbbra is átmeneti korlátozó intézkedéseket alkalmaz több tagállam. |
Andor László rámutatott, hogy becslések szerint a 2004-ben csatlakozott tagállamok állampolgárainak aránya az EU "régi" 15 tagállamában viszonylag alacsony, 0,6 százalék. 2015-re 0,8 százalékra nő az arányuk, 2020-ban pedig valamivel kevesebb mint egy százalékot tesz majd ki.
A biztos idézte a Manpower nemzetközi munkaközvetítő vállalat adatait is. Eszerint Ausztriában a munkaadók 35 százaléka, Németországban 39 százaléka küzd nehézségekkel megfelelő munkaerő toborzásában, míg az európai országokban átlagosan 23 százalék ez az arány. Rámutatott arra is, hogy Ausztriában hiány van munkaerőből például kereskedelmi képviselőkből, számítástechnikai szakemberekből, orvosokból és sofőrökből.
MTI, Privátbankár