Petschnig: hiányozni fog a pénztári vagyon

A magánnyugdíjpénztári vagyon felhasználásával el lehet ugyan indítani az államadósság csökkentését, de ez az explicit adósságcsökkentés implicit, a nyugdíjrendszert érintő adósságnövekedéssel jár együtt - mondta Petschnig Mária Zita közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa a kedden Budapesten, a Táncsics Alapítvány rendezvényén.

A közgazdász ezt arra reagálva nyilatkozta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedden jelentette be, hogy a kormány döntött az államadósság csökkentéséről, így egy lépésben 81 százalékról 77-re csökken ennek mértéke, ami több mint 1340 milliárd forintos csökkenést jelent.

Rogán Antal bérkompenzáció javaslatáról - amely szerint a kormány 2012-től rendeletben határozna a bruttó 300.000 forint alatt keresőkre vonatkozó béremelésről - Petschnig Mária Zita úgy vélekedett, hogy ez "durva beavatkozás" a magángazdaságba, és ennek következtében "cégek fognak tönkremenni", nőni fog a  munkanélküliség.

Petschnig Mária Zita a bruttó hazai termék (GDP) első negyedéves, 2,5 százalékos növekedéséről elmondta: egyrészt öt éve nem volt ilyen magas növekedési üteme a magyar gazdaságnak, ugyanakkor ezzel a növekedési dinamikával nem sikerült gyorsítani a felzárkózást például az eurózónához, és a régión belül is Magyarországon volt a legalacsonyabb a növekedés.

"Kiszámíthatatlanná vált a gazdasági környezet"

Hangsúlyozta: a felzárkózáshoz az szükséges, hogy legalább 2 százalékponttal legyen nagyobb a magyar növekedés üteme annak a területnek a GDP-növekedésénél, amelyhez fel kíván zárkózni.

Kifejtette: a gazdasági növekedésnek az ipar - ezen belül a feldolgozóipar - adott lendületet, és pozitívan járult hozzá a GDP-növekedéshez a mezőgazdaság, valamint a szállítás is. A többi ágazatban vagy továbbra is recesszió van, vagy stagnál a teljesítmény. Hozzátette: éves szinten kissé a foglalkoztatottság is nőtt, ez ugyancsak az exportra termelő ágazatok jó teljesítményéhez kapcsolódik.

A magyar gazdaság növekedését keresleti oldalról vizsgálva elmondta: a nettó export nőtt, de a beruházások csökkentek, amely a válságból való kilábalás ellen hat, és a belső kereslet sem élénkült meg.

Petschnig Mária Zita szerint "a kiszámíthatatlanná vált" gazdasági környezetben a vállalkozások visszafogták a beruházásaikat, nem mernek "stabilan" munkaerőt felvenni, ezt bizonyítja a részmunkaidős foglalkoztatás növekedése is. A "fluktuáló gazdaságpolitika", a "bármi megtörténhet" politikája elbizonytalanította a vállalkozásokat - mondta Petschnig Mária Zita.

Legyen versenyképes eredménye a munkának!

A közgazdáz szerint idén a külső konjunktúra valamelyest mérséklődhet, az exportdinamika kissé visszaeshet, a fogyasztásban és a beruházásokban ugyanakkor némi élénkülés lehet. Kifejtette: a magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetéséből nőhet a fogyasztás, és az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházások is beindulhatnak.

Petschnig Mária Zita szerint hosszabb távon gyengék a növekedési feltételek, mert azokat "maga a Széll Kálmán Terv is gyengíti a fogyasztás korlátozásán keresztül". A közgazdász "felemásnak" nevezte azt az elképzelést, hogy a kormány a munkaerő-kínálat élénkítésén keresztül érné el a gazdaság élénkülését, mivel szerinte épp azokat szeretnék "belökni" a munkaerőpiacra, akik bizonyos esetekben egyáltalán nem alkalmasak munkavégzésre.

Bauer Tamás közgazdász az eseményen elmondta: annak, hogy minden munkaképes ember dolgozzon, közgazdaságilag csak akkor van értelme, ha munkájukkal versenyképes, eladható terméket, szolgáltatást állítanak elő a munkavállalók.

A béremeléssel rosszat tesznek?

Szerinte hosszú távon - évtizedes távlatban - az oktatással, szakképzéssel lehet hatni arra, hogy egyre több munkaképes ember legyen Magyarországon.

A kilátásokról úgy vélekedett: az egykulcsos adórendszer nem gyorsítja a növekedést keresleti oldalról, "mert azoknak az adózás utáni jövedelmét növeli, akiknek a hazai piacon való fogyasztása viszonylag kicsi, és azoknak nem növeli a jövedelmét, akiknek a fogyasztása a hazai piacon nagyobb".

A kormány emellett - a béremelés előírásával - növeli az alacsony bérűek foglalkoztatásának árát, tehát csökkentik a munkájuk iránti keresletet. "Ebből nem lesz növekedés-gyorsítás, nem lesz foglalkoztatás-bővítés" - vélekedett Bauer Tamás.

Orbán: 2-3,5 százalékos újabb csökkentés várható ősszel

A miniszterelnök szerint a következő, kora őszi államadósság-csökkentés mértéke 2-3,5 százalék között várható. Orbán Viktor ezt kedden közölte a TV2 Tények című műsorának adott interjúban.

Elmondta: kora ősszel - ugyancsak a magánnyugdíjpénztári átalakításból származó pénzből - 2-3,5 százalékos lehet az államadósság-csökkentés mértéke. Mint fogalmazott, ősszel az államadósság ellen viselt háború második csatáját is szeretnék megvívni.

Arra a kérdésre, hogy miért nem fordították államadósság-csökkentésre a magánnyugdíjpénztári átalakításból felszabaduló összes pénzt, azaz csaknem háromezer milliárd forintot, a miniszterelnök kifejtette: sok olyan papírt is kaptak, amelyek külföldi pénzügyi alapok felé testesítenek meg követeléseket.

Először át kell tekinteni, mikor érdemes ezeket kiváltani - tette hozzá. Mint mondta, a következő, ősz eleji államadósság-csökkentést is a magánnyugdíjpénztári átalakításból származó pénzből hajtják végre, de ahhoz először az említett papírokból "pénzt kell előállítani". Ráadásul - folytatta - még azt is pontosan tudni kell, hogy minden visszaérkezett-e az államhoz, továbbá a reálhozamokat is ki kell fizetni az embereknek. Utóbbival kapcsolatban közölte, hogy azok a korábbi magánnyugdíjpénztári befizetők, akiknek volt reálhozamuk, augusztus környékén összesen 200-250 milliárd forintot fognak kapni.

Ha kevesebb a hitel, kevesebb lesz a kiadás is

Orbán Viktor szerint a 2012-ben is folytatódó államadósság-csökkentés fedezete a magyar emberek munkája, termelése lesz. "Csökkenteni fogjuk a költségvetés hiányát, és ahogy csökkentjük a költségvetés hiányát, úgy csökken az államadósság" - fűzte hozzá.

Arra, hogy mikorra csökkenhet az államadósság mértéke - az új alaptörvényben előírt - 50 százalékos mértékre, a kormányfő azt válaszolta: úgy számol, hogy a következő parlamenti választásig, 2014 májusáig 70 százalék alá tudják vinni az államadósság mértékét, s a következő ciklusban pedig reális célkitűzés lehet a majdani kabinetnek az 50 százalék elérése.

Orbán Viktor ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani államadósság-csökkentés miatt már a jövő évi költségvetésben kevesebb olyan kiadással kell számolni, amely a korábban felvett hitelek most fizetendő kamataként jelentkezik.

Az államadósságot újratermelő, átalakítandó tényezők között a miniszterelnök a nagy gyógyszergyártóknak fizetett, szerinte indokolatlan extraprofitot említette, valamint azt, hogy életerős embereknek szociális segélyt adnak ahelyett, hogy közmunkát szerveznének nekik. Ezért január 1-jétől már nem is segélyeket fizetnek, hanem közmunka-lehetőséget kínálnak a rászorulóknak - jegyezte meg.

MTI, Privátbankár