Reálbérek: egyik szemünk sír, a másik nevet

Vegyesen értékelték a szeptemberi béradatokat az MTI által megkérdezett elemzők pénteken, míg egyesek szerint az adatok nem feltétlenül kedveznek az inflációnak, addig mások szerint nem mutat béroldali inflációt a pénteken közzétett jelentés.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azt közölte, hogy a reálkereset - a fogyasztói árak 5,1 százalékos növekedése mellett - 2,9 százalékkal emelkedett január-szeptemberben döntően a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt.

Szeptemberben a reálkereset, 3,8 százalékos inflációval számolva 2,2 százalékkal nőtt a 2009. szeptemberihez képest.

Az év első kilenc hónapjában a bruttó átlagkeresetek 2,4, a nettó 8,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint az adatok alapján picit élénkülni látszik a kereset növekedése, ami együtt jár a munkanélküliség csökkenésével. Ezek alapján elmondható, hogy a vártnál jobban is alakulhat a háztarátok fogyasztása - mondta hozzátéve, hogy erősebb fogyasztással nem biztos, hogy elérhető a 3 százalékos inflációs cél. Így kockázatok merülhetnek fel a kamatpálya alakulását illetően is. A szakember nem tartja kizártnak, hogy a jegybank monetáris tanácsa a jövő év elején esetleg kamatot emeljen.

Barta György, a CIB Bank elemzője szerint viszont a jegybank által figyelt adat, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak rendszeres havi bruttó átlagkeresete a versenyszférában lassult szeptemberben augusztushoz képest 3,9 százalékról 3,7 százalékra. Így nem lát béroldali inflációs nyomást.

A CIB Bank szakértője szerint a belső keresleti hatás még gyenge, ezért a jövő év elején az infláció lassulását valószínűsíti. Mint mondta, az adatok alapján nem kell változtatni a monetáris politikán.

Barta György szerint felfelé mutató kockázatot az infláció esetében egyelőre a válságadó áthárítása, a forint esetleges gyengülése és a nyersanyagárak jelenthetnek.

Árokszállási Zoltán elmondta az idei évre 4,8 százalékos éves átlagos inflációt, jövőre 3,6 százalékos drágulást várnak. A CIB Bank elemzője az idei évre szintén 4,8 százalékos inflációt valószínűsít, 2011-re viszont 3 százalék körülit vár.

A háztartások fogyasztásában az idei évre mindkét szakértő csökkenést, Árokszállási Zoltán 2, Barta György viszont 1,3 százalékos mérséklődést prognosztizál. Jövőre már élénkülésre számítanak: az Erste szakértője 2,5 százalék, a CIB Banké pedig 2 százalék körüli növekedést vár.

MTI