A megingott jogbiztonság mellett a munkavállalói érdekek semmibevétele miatt is demonstráltak többek között a fehér köpenybe öltözött pedagógusok, a BKV-sok, a műszakosok, a Volán-társaságok szakszervezetei, a közgyűjtemények dolgozói, az óvodai dolgozók, a rendvédelmi szervek és a közmédia szakszervezeti képviselői. A tüntetők csalódottságuknak adtak hangot, szerintük a kormány nem teljesíti, amit ígért a választási kampányban és visszaél a kétharmados többség adta lehetőségekkel. A kisebb képviseleti szervek felszólalói rendre felemlegették, hogy az adócsökkentés csak a vagyonosabb rétegnek kedvez, hogy a 25-30 ezres tervezett közszolgálati leépítést nem tudják összeegyeztetni a kormány 1 millió új munkahelyet ígérő kommunikációjával. Többen hangoztatták, hogy a nyugdíjjárulék emelkedéséről a "fülkeforradalomban még szó sem volt", illetve, hogy a kormány a rövid távú céljai érdekében felemészti a jövőre félretett megtakarításokat. A fiatalok nevében felszólaló szakszervezeti képviselő szerint például "ezt a gazdasági helyzetet a kormány okozta", utalt a január 1-jétől életbelépő adócsökkentésre, de "az árát a kisemberek fizetik meg".
A köztisztviselők valamint a belügyi és rendvédelmi dolgozók hiányolták munkájuk megbecsülését és sérelmezték, hogy bárkit indoklás nélkül el lehet a helyéről távolítani. "Vannak olyan köztisztviselők, akik 20-30 évet ledolgoztak ebben a szférában, attól függetlenül, hogy ki volt hatalmon, most egyik napról a másikra ki lehet őket rakni az utcára" - keseregtek a szakszervezetek.
A meglehetősen hideg idő ellenére az Akadémia előtti tér megtelt, rendbontás nem volt. A tüntetők fegyelmezetten hallgatták a felszólalókat, néha egy-egy buzdító közbekiabálást lehetett hallani. A szervezők által kiosztott táblák egy símaszkos ismeretlen ábrázoltak. A demonstrálók elmondásuk szerint ezzel arra 15 ezer munkavállalóra utalnak, akik "nincsenek itt, mert félnek". "Így tiltakozunk a hatalmi politizálás és a félelemkeltés ellen" - mondták el név nélkül nyilatkozva szervezők a Privátbankár.hu tudósítójának.
A tagszervezetek vezetői mellett felszólaltak a szakszervezeti "nagyágyúk" is: Borsik János, az Autonómok elnöke (képünkön, lent) illetve Pataki Péter az MSZOSZ elnöke és Varga László a SZEF első embere is. Mindnyájan kiálltak az Alkotmánybíróság (Ab) védelme mellett, aggályosnak tartják ugyanis a tavasz óta tapasztalt a jogalkotási folyamatokat. A demokratikus keretek mellett szónokoltak és hangsúlyozták, hogy az olyan intézkedéseknél, ami a munkavállalókat érintette, ki sem kérték a dolgozókat képviselő szervezetek véleményét, nem voltak háttéregyeztetések sem. Holott törvényi kötelessége a kormánynak a munkavállalók képviselőivel egyeztetni (erre panaszkodott egy minap adott interjújában Simor András, jegybank elnök is).
"Itt vagyunk, mert semmibe veszik jogainkat, és rólunk, nélkülünk döntenek" - hangsúlyozta Varga László, a SZEF elnöke.
Pataki szerint a megkérdezésük nélkül született döntések sértik a munkavállalók érdekeit, az emberek csalódottak, nem ezt várták a kormányzattól tavasszal. Adódott a kérdés, hogy az OÉT-tárgyalások lezárása után miért demonstrálnak mégis. Mint elmondta, "van még 690 ezer társunk, akik nem kaptam semmilyen ígéretet, csak azt, hogy nem kapnak egy fillért sem és elküldik őket". Borsik szerint a kormány nem nettó bércsökkenést ígért az embereknek. Az Autonómok elnöke nagyon reméli, hogy ez nem az első megmozdulás volt, szerinte további tüntetések is várhatóak még - ha a kormány nem változtat "a kétharmad mindenre feljogosít" politikáján.
A szakszervezetek petíciót juttattak el a miniszterelnökhöz. Ebben a jogbiztonságot és a tisztességes munka megbecsülését kérték a kormánytól, illetve azt, hogy a kampány során hangoztatott ígéreteit teljesítse kabinet. A kiáltvány emlékeztet rá, hogy bár a kormány "nem az emberek megsarcolásával akarja rendbe hozni az államháztartást", de a közszolgák 3 éve befagyasztott bértáblájához mégsem nyúlt hozzá, a nyugdíjjárulékot pedig megemelte. A szakszervezeti konföderációk sérelmezik továbbá, hogy bár a nők 40 szolgálati idő után nyugdíjba mehetnek, abba nem számolják bele a szakmaszerzést és a gyereknevelés egy részét. A petíció szerint a kormány "munkajogi normákat teljesen semmibe veszi" és kiiktatja az érdemi egyeztetést a munkavállalók képviselőivel.
A konföderáció ezért többek között követeli, hogy a jogszabályalkotás ne térjen el az európai gyakorlattól, a kormány a fékek és ellensúlyok rendszeréhez ne nyúljon hozzá - kiemelik, hogy az egyéni indítványokon nyugvó alkotmánymódosítások és a "kétharmad mindenre feljogosít" politikát nem tudják elfogadni. Követelik, hogy legyen párbeszéd a munkavállalók és a kormányzat között, a kiszámítható és biztos nyugdíjrendszert, a pénztárválasztás szabadságát.
Tüntettek az egyetemisták is Csütörtök este az egyetemisták vonultak fel, tiltakozva a kormány joggyakorlata és a jogállami keretek lebontása ellen. A "Helyzet van" civil csoportosulás szerint pártszimpátiától függetlenül védenünk kell a demokratikus értékeket. A békés hangulatú tiltakozás jelmondata az volt, hogy "Mi vagyunk az első szabad generáció, ne mi legyünk az utolsó!". |
A petícióval a tüntetés végén a szakszervezeti vezetők elindultak az Országház felé. A szervezők felhívták rá a figyelmet, hogy jövő héten vasárnap a Hősök terén újabb demonstráció lesz, annak Stabilitás Pénztárszövetség lesz a főszervezője és a nyugdíjreform ellen fognak tiltakozni.
A demonstráció rendbontás nélkül ért véget, a tömeg csendesen és lassan eloszlott, a nagy számú vidéki demonstrálók elindultak autóbuszaik irányába.A helyszínt néhány rendőr biztosította, de sehol sem kellett közbeavatkozniuk.
Úgy tudjuk, a kormány képviselői átvették délután a szakszervezetek petícióját.
Privátbankár - Zsiborás Gergő