A virágok így két legyet (darazsat) üthetnek egy csapásra: a rovarok szétszórják pollenjeiket, megtermékenyítve más növényeket, és szerencsés esetben hozzájárulhatnak a darázsszaporulat bővítéséhez is, újabb beporzókat biztosítva ezáltal saját maguknak.
Az orchideák egy részénél azért alakult ki a rájuk jellemző bonyolult felépítés, hogy minél több rovart magukhoz tudjanak vonzani, melyek akaratlanul is begyűjtik és továbbviszik a növény pollenjét, amikor megpróbálnak párosodni a fajtársnak hitt orchideával. A tudósok korábban azt gondolták, hogy a beporzó rovaroknál az „átverés” gyakorlatilag semmilyen maradandó hatással nem jár. A friss kutatások szerint azonban a darazsak jelentős árat fizetnek balgaságukért.
Az ausztrál nyelvorchideát beporzó rovarok gyakran ejakulálnak az orchideákra, elpazarolva az értékes spermát – olvasható a Sydney-i Macquarie Egyetem kutatói által publikált tanulmányban.
Fotó: abc.net
Ez nem veszélytelen a darazsak számára, akiknek ez többet jelenthet némi kellemetlenségnél. A hímek ugyanis teljesen átpártolhatnak az orchideákhoz a valódi darázsnőstényektől; ennek következtében a párzást idő előtt befejezve átrepülhetnek egy becsapós virághoz – de az is megtörténhet, hogy egyszerűen nem találnak rá az igazi darazsakra a sok virág között.
Az nyilvánvaló tény, hogy a sperma, a magfolyadék előállítása, ejakulálása a legtöbb állat esetén komoly ráfordítást igényel. A folyamat energiaigényes, emiatt okozhat testsúly-csökkenést, vagy az élettartam lerövidülését is.
Azok az orchideák, amelyek a legerősebb szexuális vonzerőt keltik a rovarokban, a legnagyobb sikerrel tudják elterjeszteni pollenjüket, ám a legtöbb rovar utódnemzés nélküli pusztulásáért is felelősek. A kutatók azonban azt is megfigyelték, hogy a jelenség nem borítja fel a természet egyensúlyát. A darazsak ugyanis haplodiploid állatok. A méhekhez, hangyákhoz hasonlóan a szexuális aktus során nemzett utódok rendre nőneműek lesznek, a hím utódok aktus nélkül fogannak a nőstényekben.
Ennek köszönhetően a szextől megfosztott nőstény rovarok hím utódokat hoznak világra, tovább növelve az orchideák beporzását végző darázshadsereg létszámát. Ráadásul a darázshímek bizonyos mértékben sértődékenyek is: a kutatók megfigyelték, hogy azokat a növényeket, melyek egyszer már átverték őket, igyekeznek a későbbiekben elkerülni.
Csak a klónozás mentheti meg az északi fehér orrszarvút
Kedvencek a takaró alatt: veszélyes az összebújás
Evolúciós talány: miért álltunk két lábra?
Kutyabaj, macskajaj: érdemes körbe szimatolni
Vízilóként élt az őselefánt
Reuters