Tömegesen mennek tönkre a magyar kisboltok - mi történik?

Garázsbolt Győrben - forrás: Wikipedia / Majomkerék

Tízezrével mennek tönkre a boltok

Hiába nő 2013-tól folyamatosan a kiskereskedelmi forgalom, a boltok száma pontosan ellenkezőleg változik. Miközben a kiskereskedelmi forgalom 20%-kal bővült az elmúlt öt évben, a boltok száma ugyanilyen arányban csökkent. Ezek az adatok csak a tönkrement, bezárt és a kinyitott új boltok számainak különbségéből adódnak: évente tízezrével mennek tönkre és nyitnak új boltok.

A végleg tönkrement boltok 85%-a olyan kisvállalkozás, akiknek egy, vagy legfeljebb öt üzletük van. Eközben valamelyest nőtt a 20 üzletnél nagyobb láncok száma - írja a blokkk.com.

Az okok: versenyképtelenség, magas minimálbér

A kisboltok tönkremenetelében több ok is fellelhető. Hosszabb távú folyamat a térvesztés, így a döntő az erős piaci verseny, ahol a nagyobb alapterületű áruházak - nem csak a nemzetköziek, hanem a hazaiak is - adottságaik miatt eleve fölényben vannak a széles választékkal és a kedvezőbb árakkal, ráadásul folyamatosan terjeszkednek, az online csatornán is.

A portál szerint mindehhez hozzátartozik az is, hogy a magyar kiskereskedelmi bolthálózat Európában az egyik legelaprózottabb. Ez azt jelenti, hogy egy magyar bolt az átlagosnál kevesebb vásárlót szolgál ki, tehát ebben a viszonylatban a hatékonysága, versenyképessége gyengébb.

Sokat emlegetett kérdés volt 2017-ben és lesz 2018-ban, hogy a kisboltok nehezen, vagy egyáltalán nem bírják a megemelt minimálbér terheit. Feltehetően ez is döntő oknak számított a 2017 évben megfigyelt térvesztésben a blokkk.com elemzése szerint. A kistelepüléseken a legnagyobb a baj, mivel ott nagyobbrészt élelmiszerboltok vannak, ahol a pult mögé már szakképzett eladó kell. Ez drága egy kisboltosnak, a 160 ezer forint feletti kötelező minimálbérrel, ami 2018-ban még több lesz.