A gazdasági válság hatására a magyar cégek is jobban megnézik informatikai költéseiket, sokkal tudatosabban vásárolnak, és ellenőrzik, pontosan mit is kapnak pénzükért - derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem és az IFUA Horváth & Partners közös IT-kutatásából.
A közlemény idézi Drótos Györgyöt, a Corvinus Egyetem docensét, az IFUA partnerét, aki szerint noha az árbevétel-arányos informatikai kiadások nem csökkentek, mégis, sok helyen kevesebb pénz jutott informatikára.
A felmérés szerint a tudatosság a számokban is tetten érhető: a vizsgált szervezetek 65 százaléka ma már belső vagy külső informatikai szolgáltatóval kötött megállapodás alapján vásárol ilyen szolgáltatást. Ráadásul a szervezetek közel fele pénzügyileg is szankcionálja, ha az elvárások nem teljesülnek.
Bár a megkérdezett vállalatok 21 százalékánál nincs részletes megállapodása, a megrendelés ezeknél is rögzített szolgáltatáskatalógus alapján történik. Azon szervezetek aránya, ahol semmilyen formában nincs kibontva a szolgáltatás konkrét tartalma, csak 14 százalék.
A kutatásból egyebek mellett az is kiderül, hogy az IT-költségvetésen belül az elmúlt évben tovább erősödött az üzemeltetés részaránya, a teljes költés 51 százalékáról 55 százalékra, a fejlesztési és az irányítási feladatok rovására.
A nélkülözhető fejlesztések leállítását követően a vállalatok most az üzemeltetési kiadások területén keresik a megtakarítási lehetőségeket. A kutatás szerint a valódi megoldás ezen a területen az, ha a korábban kötött szolgáltatási szerződéseket teljesen újratárgyalják, mert csak ez teszi lehetővé a válság hatására másképpen működő cégek optimális, és esetleg olcsóbb kiszolgálását.
A felmérésből kitűnik, hogy az IT-üzemeltetés is jelentős hatékonyságnövelési potenciált rejt magában. Míg a nemzetközi legjobb gyakorlat szerint például egy üzemeltető munkatársra átlagosan 100-120 munkaállomás jut, addig a magyarországi cégeknél csak 54.
A közlemény idézi Drótos Györgyöt, a Corvinus Egyetem docensét, az IFUA partnerét, aki szerint noha az árbevétel-arányos informatikai kiadások nem csökkentek, mégis, sok helyen kevesebb pénz jutott informatikára.
A felmérés szerint a tudatosság a számokban is tetten érhető: a vizsgált szervezetek 65 százaléka ma már belső vagy külső informatikai szolgáltatóval kötött megállapodás alapján vásárol ilyen szolgáltatást. Ráadásul a szervezetek közel fele pénzügyileg is szankcionálja, ha az elvárások nem teljesülnek.
Bár a megkérdezett vállalatok 21 százalékánál nincs részletes megállapodása, a megrendelés ezeknél is rögzített szolgáltatáskatalógus alapján történik. Azon szervezetek aránya, ahol semmilyen formában nincs kibontva a szolgáltatás konkrét tartalma, csak 14 százalék.
A kutatásból egyebek mellett az is kiderül, hogy az IT-költségvetésen belül az elmúlt évben tovább erősödött az üzemeltetés részaránya, a teljes költés 51 százalékáról 55 százalékra, a fejlesztési és az irányítási feladatok rovására.
A nélkülözhető fejlesztések leállítását követően a vállalatok most az üzemeltetési kiadások területén keresik a megtakarítási lehetőségeket. A kutatás szerint a valódi megoldás ezen a területen az, ha a korábban kötött szolgáltatási szerződéseket teljesen újratárgyalják, mert csak ez teszi lehetővé a válság hatására másképpen működő cégek optimális, és esetleg olcsóbb kiszolgálását.
A felmérésből kitűnik, hogy az IT-üzemeltetés is jelentős hatékonyságnövelési potenciált rejt magában. Míg a nemzetközi legjobb gyakorlat szerint például egy üzemeltető munkatársra átlagosan 100-120 munkaállomás jut, addig a magyarországi cégeknél csak 54.
MTI
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
