A szem hátsó részében elhelyezkedő retina - más néven: ideghártya - feladata, hogy a szembe érkező fényt az agy számára idegi impulzusokká alakítsa. Korábbi kísérletek során már beigazolódott, hogy a retina idegsejtjeit, az úgynevezett Müller glia sejteket laboratóriumi körülmények között is elő lehet állítani.
"Ez a fajta idegsejt minden gerinces retinájában megtalálható, így az emberében is" - magyarázza Tom Reh, a Washingtoni Egyetem professzora. Reh szerint a további kutatások eredményeként új gyógymódokat fedezhetnek fel a retinasérülés által okozott vakságra - ilyen jellegű károsodás például a makuláris degeneráció.
Az emlősökhöz hasonlóan melegvérű madarak korlátozottan képesek a retina idegsejtjeinek regenerációjára. A hidegvérű halak viszont erre teljeskörűen képesek, azaz a retinasejtek bármely típusát újranövesztik szükség esetén. Reh elmondása szerint az egerekben lévő sejteket egyáltalán nem volt könnyű rávenni arra, hogy újratermelődjenek - pedig ezekkel az állatokkal kiválóan lehet modellezni az emberi biológiai rendszereket.
A kutatók először egy olyan anyagot fecskendeztek az állatok retinájába, amely elpusztította a retina úgynevezett ganglion és amakrin sejtjeit. Ezután egy másik anyagot fecskendeztek be, amely többek között inzulint és növekedési faktornak nevezett fehérjét tartalmazott. Ez az anyag stimulálta a Müller glia sejteket, amelyek újra osztódni kezdtek.
A tudósok azt figyelték meg, hogy a Müller glia sejtek osztódása során keletkezett új sejtek közül sok egy héten belül elpusztult. Amelyek viszont átalakultak amakrin sejtekké, legalább 30 napig életben maradtak. "A jelenség magyarázata nem teljesen világos" - írják a tudósok a héten megjelenő Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban. "Egyes vélekedések szerint az idegsejteknek stabil kapcsolódásokat kell létrehozniuk más sejtekkel ahhoz, hogy megmaradhassanak." A további
Ezt kapd be: gyógyszer-forradalom a láthatáron
Rákot okoz az álmatlanság?
Leleplezték a friss nyugdíjasok titkát
60 fölött csak a betegségek jönnek
Kiszámolták a hosszú élet titkát
LiveScience