Tudományos igazságtalanság: hol marad a fair play?
Ha az a cél, hogy a bálna eredeti biológiájáról mindent megtudjanak, akkor próbáljanak visszatérni a bálnavadászat eredeti állapotába is. Ha harc, hát legyen harc. Márványi Péter jegyzete
A bálnák ugyanolyan állatok, mint a többi, mondja egy izlandi felelős tényező, érzelgősség másképp bánni velük.
A bálnák eleszik az ember elől a halat - ez pedig egy japán forrásból származó új úgymond tudományos tény, amit a japánok nyilván egészen biztosan meg tudnak a maguk kutatásaival alapozni, hiszen ők úgymond tudományos céllal vadásszák a világ legnagyobb állatát.
Nos ezek az érvek is nyilván erősen közrejátszottak abban, hogy a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság most véget ért ülésén megint nem született szinte semmiféle megállapodás, kivéve a grönlandi inuitok kérésének elutasítását, az eszkimók ugyanis egy újabb bálnafajt szerettek volna az éves vadászható bálnakvótába felvenni. De alapvetően elmaradt a kompromisszum. Bár sokan úgy vélik, kompromisszumra itt nem is kerülhet sor, vagy véget vetnek egy életre a bálnavadászatnak mindenütt, minden indokkal, minden bálnafaj esetében, vagy tovább engedik a gigantikus tengeri emlősök pusztítását, egészen a kipusztításig.
Nos valószínűleg az igazság mégiscsak valahol a két álláspont között lebeg, mint plankton az óceán vizében. A bálnavadászat nyilván nem sport, hanem jól fejlett üzleti vállalkozás, amíg a bálnavadászat űzőit nem tudják érdekeltté tenni abban, hogy valami mással keressenek pénzt, addig továbbra is a bálnavadászat és a bálnahús lesz a megélhetésük fő forrása. A dilemma erősen tükröződött a bizottság vezetőinek és a bálnavadász nemzetek képviselőinek a nyilatkozataiból, ezek a nyilatkozatok főképp arra szorítkoztak, hogy feltétlenül meghallgatják a másik oldalt, és tovább tárgyalnak, ami egyébként azt jelenti, hogy a bálnavadászat mellett a bálnavadászatról szóló konstruktív vita is sokak megélhetését biztosítja manapság.
De nekem lenne egy ugyancsak konstruktív javaslatom, különösen a japánoknak, akik ugye a tudományos bálnavadászatot űzik. Nos legyen ez a tevékenység még tudományosabb. Ha az a cél, hogy a bálna eredeti biológiájáról mindent megtudjanak, akkor próbáljanak visszatérni a bálnavadászat eredeti állapotába is. Ha harc, hát legyen harc, hagyják a japánok a kikötőkben a szigonyágyús, erős, jó felépítésű, hatalmas motorral meghajtott bálnavadász-hajóikat, és a tudományos kísérletezés keretében állítsák vissza, és persze úgy tanulmányozzák, az eredeti bálnavadászatot. Evezős csónakkal, kézi szigonnyal.
Ismerje meg a világ azokat az izgalmas tudományos eredményeket is, amelyeknek a lényege, hogy mi történik, ha a bálna visszaüt a farkával, vagy nekimegy a csónaknak, netán a hajónak is, ahogy a XIX. században a halhatatlan Moby Dick tette. Mennyivel javulna a bálnák túlélési esélyei mellett a japánok presztízse, ha ilyen hősi cselekedetre szánják el magukat, és megpróbálják kikutatni, hogyan alakul a populáció illetve miképp alakul az ember-bálna interakció abban az esetben, ha a bálnának is van esélye.
Egyébként még egy mondat az izlandi úrnak válaszul. A bálna tényleg olyan állat, mint a többi, vagyis a többit sem kellene önös gazdasági érdekből kipusztítani.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A makrogazdasági mutatókhoz képest meglepően optimista a hazai kkv-k hangulata – olvasható ki a VOSZ Barométer felmérés friss, harmadik negyedévre vonatkozó számaiból. Beruházásokra viszont nem sokan készülnek, a cégek 85 százaléka még fizetésemelést sem tervez.
Ha az a cél, hogy a bálna eredeti biológiájáról mindent megtudjanak, akkor próbáljanak visszatérni a bálnavadászat eredeti állapotába is. Ha harc, hát legyen harc. Márványi Péter jegyzete 
A cég már ötezer milliárd dollárt ér. 
