A bálnák eleszik az ember elől a halat - ez pedig egy japán forrásból származó új úgymond tudományos tény, amit a japánok nyilván egészen biztosan meg tudnak a maguk kutatásaival alapozni, hiszen ők úgymond tudományos céllal vadásszák a világ legnagyobb állatát.
Nos ezek az érvek is nyilván erősen közrejátszottak abban, hogy a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság most véget ért ülésén megint nem született szinte semmiféle megállapodás, kivéve a grönlandi inuitok kérésének elutasítását, az eszkimók ugyanis egy újabb bálnafajt szerettek volna az éves vadászható bálnakvótába felvenni. De alapvetően elmaradt a kompromisszum. Bár sokan úgy vélik, kompromisszumra itt nem is kerülhet sor, vagy véget vetnek egy életre a bálnavadászatnak mindenütt, minden indokkal, minden bálnafaj esetében, vagy tovább engedik a gigantikus tengeri emlősök pusztítását, egészen a kipusztításig.
Nos valószínűleg az igazság mégiscsak valahol a két álláspont között lebeg, mint plankton az óceán vizében. A bálnavadászat nyilván nem sport, hanem jól fejlett üzleti vállalkozás, amíg a bálnavadászat űzőit nem tudják érdekeltté tenni abban, hogy valami mással keressenek pénzt, addig továbbra is a bálnavadászat és a bálnahús lesz a megélhetésük fő forrása. A dilemma erősen tükröződött a bizottság vezetőinek és a bálnavadász nemzetek képviselőinek a nyilatkozataiból, ezek a nyilatkozatok főképp arra szorítkoztak, hogy feltétlenül meghallgatják a másik oldalt, és tovább tárgyalnak, ami egyébként azt jelenti, hogy a bálnavadászat mellett a bálnavadászatról szóló konstruktív vita is sokak megélhetését biztosítja manapság.
De nekem lenne egy ugyancsak konstruktív javaslatom, különösen a japánoknak, akik ugye a tudományos bálnavadászatot űzik. Nos legyen ez a tevékenység még tudományosabb. Ha az a cél, hogy a bálna eredeti biológiájáról mindent megtudjanak, akkor próbáljanak visszatérni a bálnavadászat eredeti állapotába is. Ha harc, hát legyen harc, hagyják a japánok a kikötőkben a szigonyágyús, erős, jó felépítésű, hatalmas motorral meghajtott bálnavadász-hajóikat, és a tudományos kísérletezés keretében állítsák vissza, és persze úgy tanulmányozzák, az eredeti bálnavadászatot. Evezős csónakkal, kézi szigonnyal.
Ismerje meg a világ azokat az izgalmas tudományos eredményeket is, amelyeknek a lényege, hogy mi történik, ha a bálna visszaüt a farkával, vagy nekimegy a csónaknak, netán a hajónak is, ahogy a XIX. században a halhatatlan Moby Dick tette. Mennyivel javulna a bálnák túlélési esélyei mellett a japánok presztízse, ha ilyen hősi cselekedetre szánják el magukat, és megpróbálják kikutatni, hogyan alakul a populáció illetve miképp alakul az ember-bálna interakció abban az esetben, ha a bálnának is van esélye.
Egyébként még egy mondat az izlandi úrnak válaszul. A bálna tényleg olyan állat, mint a többi, vagyis a többit sem kellene önös gazdasági érdekből kipusztítani.
Márványi Péter jegyzete
Korábbi jegyzetek:
Munkahelyi lógás helyett otthoni munkát!
Légi győzelem - bombák helyett csokival
Hány csillagos a Hanoi Hilton? Nézőpont kérdése
Életem, téged keresnek
Bezzegéknek nagyon fáj a "Mercedesünk"