Túl a pontyon: új, prémium halfajjal robbanthat Magyarország

Szakemberek szerint jelentős gazdasági potenciál rejlik a felsőkategóriás halfaj tenyésztésében.

A program egyik fő célja a „pontycentrikus” magyarországi halgazdálkodás diverzifikálása volt Magyarországon még nem szaporított fajokkal - mondta el Szűcs István, a konzorcium egyik kutatóműhelyének, a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrumának (DE-AGTC) egyetemi docense.

A 4 éves, jelenleg a felénél tartó kutatás során igyekeztek kifejleszteni a barramundi ivadékellátásának, tartásának és takarmányozásának technológiáját - tette hozzá a Magyar Akvakultúra Szövetség alelnöki tisztét is betöltő szakember. A fejlesztéshez 350 millió forint hazai innovációs forrást használhattak fel.

Mint mondta, a jelenlegi hazai tógazdasági haltermelés kis intenzitású, a hektáronkénti hozamok ritkán érik el a 1,5 tonnát. A másik jelentős probléma, hogy a legnagyobb mennyiségben termelt ponty hazai és európai piaca évek óta nem bővül.

A kutatócsoport a hazánkban nagy mennyiségben és olcsón rendelkezésre álló melegvíz nyújtotta lehetőséget használja ki a melegigényes halfaj tenyésztésére.

A Jászkiséren 275 millió forintból, részben egy másik pályázaton nyert pénzből kialakított termelő telepen évente 80 tonna barramundi húst állítanak elő, ami az európai termelésnek is jelentős része. Mivel Európába a hal nagyrészt Ázsiából érkezik, a frissen előállított termék akár kitörési pont is lehet, hiszen annak ára 25-30 százalékkal is magasabb lehet – hangoztatta.

A projektvezető Jászkiséri Halas Kft-t, továbbá a szarvasi Halászati- és Öntözési Kutatóintézetet, a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékét, valamint az Unio Seafood Kft-t magába foglaló konzorcium projektjében a DE-AGTC végezte egyebek mellett az ikrakeltetésben és ivadéknevelésben is alkalmazható ezüstkolloidos baktérium- és gombamentesítő technológia kidolgozását, valamint számos takarmánykiegészítő fejlesztését.