Új energiaszabályozási rendszer kell

A szabályozási rendszerek szükségesnél gyakoribb váltakozása nem segíti az energiapiacot, ahol a befektetések hosszútávra, akár 30-40 évre szólnak - hangzott el egy konferencián, amiről az Accenture tájékoztatott.

Magyarország Európai Unióban betöltött soros elnökségi tisztsége kapcsán, az idei 21. Vezérigazgatói Találkozón kiemelt szerepet kaptak az ország gazdaságát érintő uniós szabályozások. A Sárváron megtartott háromnapos konferencián, az ország legfontosabb piaci szereplői tárgyalták meg a hazai, illetve az uniós piacot befolyásoló változásokat.

A hazai energiapiaci kilátásokról Bacsó Tibor, az Accenture magyarországi ügyvezetője indítványozott kerekasztal beszélgetést, a vezető energetikai vállalatok magyarországi képviselőivel.

A beszélgetés fókuszában a háromnapos konferencia kiemelt irányvonalaként megfogalmazott „növekedés esélyei” témakör állt. Bacsó Tibor az energetikai vállalatok magyar, illetve uniós versenyhelyzetéről és piaci szabályozásairól kérdezte a vállalatvezetőket. A beszélgetésen részt vett Csapó Róbert, a Tigáz Zrt. kereskedelmi igazgatója, Csiba Péter, a GDF SUEZ Energetika Holding Zrt. általános vezérigazgató-helyettese, Nicolas Katcharov a Budapesti Erőmű Zrt-EDF Csoport elnök-vezérigazgatója, valamint Miklós László a MOL Nyrt. vállalati kapcsolatok igazgatója.

Bacsó Tibor Magyarország versenyhelyzetével, illetve a reguláció szükségességének kérdésével vezette fel a beszélgetést, továbbá a vállalatvezetőket a magyar szabályozási környezetről kérdezte. A résztvevő felek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi magyar szabályozási rendszer nem segíti a versenyhelyzet kialakítását és inkább megnehezíti a piac növekedését, mint segítené azt. 

„A szabályozási rendszerek szükségesnél gyakoribb váltakozása nem segíti az energiapiacot, ahol a befektetések hosszútávra, akár 30-40 évre szólnak. Esetenként olyasmit próbáluk szabályozni, amire nincs ráhatásunk, mint például a primer energiahordozók világpiaci ára.” - tette hozzá az Accenture ügyvezetője.

A beszélgetésen felmerült továbbá, hogy az energiaszolgáltatók mivel tudnák erősíteni jelenlegi pozíciójukat, hogyan tudnának hatékonyabban fellépni a piacon. Többen javasolták a megfelelő szinergia létrehozását. Csapó Róbert, a Tigáz Zrt. kereskedelmi igazgatója szerint egy olyan megfelelő szabályozási környezetre van szükség, ahol az ellátók nyitottabbak lennének az üzleti szinergiára a különböző termékek és szolgáltatások között.

Végül Bacsó Tibor, a moderátor szerepében összefoglalta a vállalatvezetők gondolatait: egy olyan szabályozási rendszerre van szükség, amely piac, illetve versenyösztönző, és figyelembe veszi mind a fogyasztók, mind a befektetők érdekeit. Továbbá nem csak a kínálati oldalon, hanem a keresleti, energiahatékonysági oldalon is igyekszik különböző ösztönzőket szabályozásba helyezni.

Az Accenture legutóbbi energetikai trend felmérése szerint az alábbi tendenciák figyelhetőek meg az energiapiacon:

Gazdaság: Az IMF 2010 második évi előrejelzése 2011-re 4,2 százalékos GDP-t jósol, amely 0,6 százalékos csökkenést jelent a tavalyi évhez képest. A nemzetközi gazdaság 5,25 aránnyal bővült 2010 első félévében. Az ipari termelés 15 százalékkal növekedett és a globális kereskedelem több, mint 40 százalékkal javult ezen idő alatt. Ez a növekedés főként a stabil befektetéseknek és a készlet növekedésnek köszönhető.

Kőolajkészlet: Az olajpiacon továbbra is magas a kínálat. A nemzetközi olajszükséglet októberben 87,6 millió hordó/napra nőtt, ennek oroszlánrészét a nem OPEC tagok szolgáltatták. Előző éves összehasonlításban 1,54 millió hordóra ugrott a termelés, ennek több mint 50 százalékát szintén a nem OPEC tagok adták.

Kőolaj árak: 2010-re a fogyasztással együtt az árak is megnövekedtek. A nyersolaj kereskedelmi ára 80 dollár/hordó volt a piacon, amely további növekedést mutat, az olyan árcsökkenést generáló tényezők ellenére, mint a nagy kapacitású raktárkészlet és a magas kínálat.

Földgázkínálat: A földgázkínálat továbbra is növekszik. Az IEA (International Energy Agency) felmérései alapján 2009-ben 130 milliárd köbmétert termeltek ki, az idei évre ezt a számot 200 milliárdra becsülik. Ha az árak nem csökkennek, a gázkitermelés növekedése akár 2020-ig is eltarthat.

Földgázkereslet: Európában a földgázkereslet kedvező képet mutat az előrejelzések szerint, 2011-re elérheti a krízis előtti állapotot, továbbá az amerikai keresletre 4,3 százalékos növekedést jósolnak.

Finomítás: A tavalyi évben a finomítók átmenő teljesítménye 75,7 millió hordó/nap mennyiségre növekedett, ez a vártnál magasabb, mind az OECD belüli, és kívüli országokban egyaránt. Oroszországban kiemelkedően jól termeltek, a kínai finomítok teljesítménye a magas dízel üzemanyag kereslet miatt emelkedett, továbbá Európa is nyereséges évet zárt.

Olajkút aktivitások: Bár a Mexikói-öbölnél történt olajkatasztrófa után a térség nehezen regenerálódik, nemzetközi szinten továbbra is nagy kapacitással üzemelnek az olajfúró tornyok.

Vállalatok: Az előző évet a nagy olaj konszernek sikeresen zárták, az árak tovább erősödtek. A stabil olajárak és a válságból való kilábalás következtében előreláthatólag a vállalatok tovább erősödhetnek. Ennek ellenére az olajkatasztrófában érintett cégek magasabb költségekkel és szigorúbb működési feltételekkel számolhatnak - derül ki az Accenture közleményéből.

Privátbankár