.jpg)
Sok vállalkozásnak az utolsó forrásszerzési lehetőséget jelenti a Széchenyi Kártya, melynek plafonját a kormány 50 milliós hitelösszegre emelné. A program a hitelszűke idején zárta legeredményesebb évét A Széchenyi Kártya program sikerét mutatja, hogy a kormány ismét megemelné az igényelhető hitel felső értékhatárát: 50 millió forintig - írja a hazai takarékszövetkezetek 90%-át lefedő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) szerkesztőségünknek küldött közleményében.
Átmeneti likviditási problémáikra a mikro, kis,- és középvállalkozások a kereskedelmi banki hitelek helyett az elmúlt másfél évben ugyanis a korábbinál jóval többen választották a kamattámogatással igénybe vehető kártyát, egyebek mellett annak folyamatos elérhetősége miatt. Jelenleg a kibocsátott kártyák száma meghaladja a 130 ezret, a teljes kihelyezett hitelérték a 763 milliárd forintot. A legtöbb igény ma már a takarékokhoz érkezik, így jelenleg a legtöbb új kártyát a takarékok bocsátják ki.
Megint egyre nagyobb szükségük van a kkv-knak hitelre: a PSZÁF legfrissebb, negyedéves statisztikái szerint az idei első három hónapban a tavalyihoz képest jelentősen megnőtt a kisvállalkozások hiteléhsége, a források is rendelkezésre állnak, ezáltal megint lendületet kapott a hitelpiac. A szerződések száma csaknem felével, míg a kihelyezett kölcsönök állománya 41,5 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest.
„Működésük és a versenyképességük fenntartásához szükséges fejlesztések finanszírozásához recesszió idején zömmel rövidebb futamidejű, kedvező kamatozású kölcsönöket választanak a vállalkozások, amelyek hosszú távon ugyan nem jelentenek megoldást minden problémára, ám rövidebb távon a kedvező kondíciók, és a mindenkori elérhetőség miatt éppen megfelelnek céljaiknak.” – mondja Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatója. A 2002 óta működő Széchenyi Kártya program emiatt tavaly az egyik legjobb évét zárta, az általános forrásszűke ellenére is. Az egyszerűen igényelhető, költségeit tekintve is elfogadható, bankkártyával is felhasználható hitel ugyanis 25 millió forintig jó megoldás a napi likviditási problémák kezelésére.
A több mint 170 ezer kibocsátott kártya döntő többségét – 85 százalékát - vidéken igényelték a vállalkozások, így ma már a takarékok piacvezetők az új kártyák kibocsátásában. A takarékszövetkezeti hálózat 2004. őszén kapcsolódott be a Széchenyi Kártya értékesítésébe, 2007-ben pedig a VOSZ, a Takarékbank és az OTSZ között létrejött együttműködési megállapodás alapján 66 takarék 116 fiókjában alakultak VOSZ pontok, amelyek elsődleges feladata az igénylésének azonnali befogadása helyben, és minden ezzel kapcsolatos ügyintézés.
Vidéken a takarékok a legaktívabb pénzügyi szereplők, ráadásul hely, - és ügyfélismeretük lehetővé teszi, hogy pontosabban meghatározzák, és kielégítsék a helyi ügyfelek igényeit. „Az elmúlt egy évben az OTSZ tagszervezetei csaknem nyolcezer kártyát adtak ki, és ezzel 50 milliárd forint értékű folyószámlahitelt bocsátottak a kkv szektor részére.” – mondja az ügyvezető. Az egy kártyára jutó átlagos hitelösszeg az elmúlt egy évben 6,28 millió forint volt, míg a teljes bankszektorban ez 7,5 millió forintot tett ki.
A takarékok tapasztalatai alapján érdekes tendencia látszik az elmúlt időszakban az igényelt hitelösszeg tekintetében is, amelynek maximuma 2002 óta folyamatosan nőtt az eredeti egy millió forintról. Először 5, később 10, majd 25 millió forintig, miközben az egyéves futamidőt is tavaly emelték meg 1+1 évre. Ennél jóval nagyobb eredmény ugyanakkor, és egyértelműen a termék sikerét mutatja, hogy a kártya kamattámogatása nem az eredeti tervek szerint alakult, és végül nem csökkentették a kezdeti öt százalékról fokozatosan nullára. „Ezeket az elképzeléseket végül a program sikeressége mellett a megváltozott piaci környezet is felülírta, hiszen a leginkább rászoruló vállalkozásoktól óriási hiba lett volna megvonni a kamattámogatott áthidaló finanszírozás lehetőségét.” – magyarázza Varga Antal.
Az igényekre bizonyíték az is, hogy a legfrissebb statisztikák szerint havonta több mint kétezer új kártyát igényelnek a vállalkozások, de a hitelportfóliók minősége is azt mutatja, hogy jelentős szerepe van a piacon ennek a terméknek. A visszafizetési hajlandóság a Széchenyi Kártyás kölcsönök esetén más hitelekhez képest kedvezőbben alakul, a hitelportfólió a legtöbb takarékban tiszta, és problémamentes, a bedőlési arány rendkívül alacsony. Mindezek alapján jól látszik, hogy az igény nőtt a Széchényi Kártyák iránt, és ebben számottevő változásra ügyféloldalról az idén sem számít az OTSZ ügyvezetője. Mint mondja: „A magyarországi takarékok több száz milliárd forint – hitelezésre fordítható – betétállomány birtokában a hazai pénzügyi élet még aktívabb aktív szereplőivé válhatnak, legyen szó a Széchenyi Kártyáról, a Gazdakártyáról, vagy egyéb hiteltermékekről.”
Átmeneti likviditási problémáikra a mikro, kis,- és középvállalkozások a kereskedelmi banki hitelek helyett az elmúlt másfél évben ugyanis a korábbinál jóval többen választották a kamattámogatással igénybe vehető kártyát, egyebek mellett annak folyamatos elérhetősége miatt. Jelenleg a kibocsátott kártyák száma meghaladja a 130 ezret, a teljes kihelyezett hitelérték a 763 milliárd forintot. A legtöbb igény ma már a takarékokhoz érkezik, így jelenleg a legtöbb új kártyát a takarékok bocsátják ki.
Megint egyre nagyobb szükségük van a kkv-knak hitelre: a PSZÁF legfrissebb, negyedéves statisztikái szerint az idei első három hónapban a tavalyihoz képest jelentősen megnőtt a kisvállalkozások hiteléhsége, a források is rendelkezésre állnak, ezáltal megint lendületet kapott a hitelpiac. A szerződések száma csaknem felével, míg a kihelyezett kölcsönök állománya 41,5 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest.
| A bankadó nem csak a bankoknak lesz rossz |
A több mint 170 ezer kibocsátott kártya döntő többségét – 85 százalékát - vidéken igényelték a vállalkozások, így ma már a takarékok piacvezetők az új kártyák kibocsátásában. A takarékszövetkezeti hálózat 2004. őszén kapcsolódott be a Széchenyi Kártya értékesítésébe, 2007-ben pedig a VOSZ, a Takarékbank és az OTSZ között létrejött együttműködési megállapodás alapján 66 takarék 116 fiókjában alakultak VOSZ pontok, amelyek elsődleges feladata az igénylésének azonnali befogadása helyben, és minden ezzel kapcsolatos ügyintézés.
Vidéken a takarékok a legaktívabb pénzügyi szereplők, ráadásul hely, - és ügyfélismeretük lehetővé teszi, hogy pontosabban meghatározzák, és kielégítsék a helyi ügyfelek igényeit. „Az elmúlt egy évben az OTSZ tagszervezetei csaknem nyolcezer kártyát adtak ki, és ezzel 50 milliárd forint értékű folyószámlahitelt bocsátottak a kkv szektor részére.” – mondja az ügyvezető. Az egy kártyára jutó átlagos hitelösszeg az elmúlt egy évben 6,28 millió forint volt, míg a teljes bankszektorban ez 7,5 millió forintot tett ki.
| Hazai cégek: kész csőd volt a május |
Az igényekre bizonyíték az is, hogy a legfrissebb statisztikák szerint havonta több mint kétezer új kártyát igényelnek a vállalkozások, de a hitelportfóliók minősége is azt mutatja, hogy jelentős szerepe van a piacon ennek a terméknek. A visszafizetési hajlandóság a Széchenyi Kártyás kölcsönök esetén más hitelekhez képest kedvezőbben alakul, a hitelportfólió a legtöbb takarékban tiszta, és problémamentes, a bedőlési arány rendkívül alacsony. Mindezek alapján jól látszik, hogy az igény nőtt a Széchényi Kártyák iránt, és ebben számottevő változásra ügyféloldalról az idén sem számít az OTSZ ügyvezetője. Mint mondja: „A magyarországi takarékok több száz milliárd forint – hitelezésre fordítható – betétállomány birtokában a hazai pénzügyi élet még aktívabb aktív szereplőivé válhatnak, legyen szó a Széchenyi Kártyáról, a Gazdakártyáról, vagy egyéb hiteltermékekről.”
Privátbankár - Zsiborás Gergő
Kellemes napon van túl a BUX, a bluechipek zöldben zárták a napot.
