Márton Attila beszámolt arról, hogy az eltelt fél évben 10 munkacsoportban dolgoztak a légügyi szakma képviselői a 10 évre szóló stratégia kidolgozásán. Elemezték a helyzetet, problématérképet készítettek és konkrét javaslatok fogalmaztak meg a kormánynak, az iparág szereplőinek, vagy a reptér üzemeltetőjének. Felhívta a figyelmet arra, hogy az iparág fejlődésével jelentősen nő az utasok száma, amelyből az országnak és a nemzeti légitársaságnak is ki kell vennie a részét. A fejlődésből már csak azért sem lehet kimaradni, mert például az utasszám egymilliós emelkedése ezer új munkahelyet jelenthet - tette hozzá.
Az egyes területek bemutatásánál kiragadott konkrét példák egyike a hazai repülőterek jövője volt. A javaslatban egy teljesen új repülőtér-besorolást indítványoztak, amellyel egységes szempontrendszer alapján határozható meg a jövőbeni fejlesztések kívánt iránya. Az új besorolást azért is nevezte fontosnak a stratégiai munkacsoport vezetője, mert így szétválaszthatók a nemzetközi és a nemzeti szabályozás alá tartozó légikikötők.
Külön foglalkozik a szakemberképzéssel a dokumentum, amelyben évente 80-120 felsőfokú végzettségű új műszaki szakember és 2-3000 szakmunkás képzésére tesznek javaslatot. Márton Attila ismertetése szerint az oktatásra 2022 végéig több mint 40 milliárd forintra lenne szükség, a forrásokat az iparági szereplőkön túl pályázati forrásokból lehetne biztosítani.
A politikus megemlítette, hogy foglalkoztak a Malév helyzetével is, de csak abból a szempontból, hogy áttekintették azokat a főbb pontokat, amelyek egy nemzeti légitársaság eredményes működéséhez szükségesek és amelyekkel növelhető a légitársaság utasszáma. A Malév helyzetének javulásához először természetesen a tulajdonosnak kell meghozni a szükséges döntéseket, de ezeken túl a stratégiában megfogalmazott indítványokkal Márton Attila szerint nagymértékben javulhatna a légitársaság pozíciója.
MTI