Új szelek fújnak: felfedezték a kötvényeket a magyar cégek

A BNP Paribas elemzése szerint az egész vállalati finanszírozási kultúrában pozitív irányú elmozdulás tapasztalható hazánkban: az alternatív megoldások mellett felértékelődtek a vállalatok számára a stabilitás, a kiszámíthatóság, az együttműködés és a lojalitás értékei.

Míg a válság előtt a vállalati szféra viszonylag könnyen jutott banki hitelfinanszírozáshoz, a krízis alapvető – negatív irányú – változást hozott e tekintetben. Ebben a mind inkább mutatkozó gazdasági élénkülés sem hozott változást, és a nemzetközi kockázati környezet gyengülése sem a hitelezés fellendülésének irányában hat. Sziráki Edit, a BNP Paribas Magyarország vállalati és tranzakciós finanszírozásért felelős ügyvezető igazgatója szerint a magas hiteloldali finanszírozási költségek és a szemmel látható kockázatikörnyezet-romlás kettős présében a vállalatok szükségszerűen egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a belföldi tőkepiacról bevonható finanszírozásra.

Nem kevesebb, mint 230 milliárd forinttal nőtt a piacon elérhető vállalati kötvényállomány a pénzügyi válság 2008. végi kitörése óta Magyarországon, ezzel immáron 550 milliárd forint fölött jár a teljes állomány. A statisztikák is jelzik, hogy a vállalati oldalon (is) jelentősen megnőtt az alternatív finanszírozási eszközök iránti érdeklődés.



Fejlődni persze bőven van hova, a nyugati pénzügyi kultúrával összehasonlítva a kelet-közép-európai régió lemaradása számottevő. Sziráki Edit azt mondta: míg a tengerentúlon a vállalatok számára evidencia a kötvénykibocsátás, térségünkben ezek a ťkreatívabbŤ finanszírozási megoldások egyelőre gyerekcipőben járnak, ám a változás jelei már kezdenek megmutatkozni.

Ígéretes tendenciának tekinti a Budapesti Értéktőzsde, hogy a tőzsdén még nem jegyzett hazai középvállalatok közül is egyre többen sztenderdizált tőkebevonási programmal rukkolnak elő, melynek kifutási lehetőségei között van az értéktőzsdére történő bevezetés. Cikkünket az ébredező magyar cégekről itt olvashatja >>

A válság ugyanakkor nem csupán a finanszírozási források tekintetében hozott változást, hanem általában az attitűdben is – vállalati és finanszírozói oldalon egyaránt. A hangsúly a gyorsaság helyett a stabilitásra és a kiszámítható működésre helyeződött át. Előtérbe került a kockázattudatosság és a hatékonyság. További változás, hogy az érdeklődés az általános finanszírozás irányából a projektfinanszírozás irányába mozdult el.

A pénzügyi kultúra fejlődését mutatja, hogy – a válság jelentette sokk következtében – mind vállalati, mind finanszírozói oldalon egyre inkább elvárt érték a kölcsönös lojalitás is. Felértékelődött a partner pénzintézetek stabilitása és az együttműködés tanácsadói színvonala. Sziráki Edit szerint emellett új szempontok is megjelentek a finanszírozó partner kiválasztásában.

Az elmúlt évek negatív tapasztalatainak köszönhetően a szolgáltatási árakkal szemben döntő tényező lett a bankválasztásban az ügyfelek bankszámláihoz, bankkártyáihoz, készpénzkezeléséhez kapcsolódó banki szolgáltatások minősége. A kedvező kondíciók, a megbízhatóság és a stabilitás mára egyszerűen alapkövetelménnyé váltak minden vállalati ügyfél számára, a megkülönböztetést a magas hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokkal lehet elérni, mint például a cash pool, amely azt jelenti, hogy egy cég a leányvállalatainak összes pénzét egy számlára gyűjtheti, így biztosíthatja a rendelkezésére álló pénzek leghatékonyabb kezelését, akár határokon átnyúlóan is.