Újratöltve: feltámadt az amerikai ipar jelképe

Másfél évvel azután, hogy az kormány 50 milliárd dolláros mentőövet dobott neki, a héten visszatért a tőzsdére az amerikai ipar ikonja, a General Motors (GM).

A tőzsde csütörtöki kereskedését a GM vezetői indították. A 33 dolláron kibocsátott részvény az első napi kereskedés első perceiben 35,99 dolláron, 6 százalékos pluszban állt és 34,19 dolláron, 3,6 százalékos pluszban zárt. Ezzel a GM messze alatta maradt a tíz legsikeresebb amerikai tőzsdei nyitásnak, amelyek átlagosan 9,7 százalékos első napi árfolyam-növekedést könyvelhettek el. Az abszolút értékét tekintve azonban, a maga 20,1 milliárd dolláros bevételével, ez volt Egyesült Államok történetének második legnagyobb debütálása, a Visa két évvel ezelőtti elsődleges nyilvános forgalomba hozatala után.

A General Motors részvényeit azután vezették vissza ismét a tőzsdére, hogy a harmadik negyedévben 2 milliárd, az idei évben pedig eddig összesen 4,1 milliárd dollár nyereséget termelt, miután az elmúlt öt évben rendre veszteséges volt. A GM-ben az Egyesült Államok, Kanada és Ontario tartomány kormánya, valamint az Egyesült Autóipari Dolgozók (UAW) iparági szakszervezte szerzett többségi részesedést a segítség fejében.

A fő részvényesek most csak a pakettjük egy részétől szabadultak meg. A pénzügyminisztérium az állami tulajdonrészt 61 százaléktól 33-ra csökkentette, 11,8 milliárd dollár bevétel mellett. Ahhoz, hogy az ügyletet veszteség nélkül zárja, a kormánynak a maradék papírjait 53 dolláros árfolyamon kell eladnia.

"Az amerikai adófizető többet fog visszakapni, mint amennyit a kormányom a GM-be belefektetett" - ígérte csütörtökön Barack Obama elnök. Az UAW - amely egyébként a Chrysler törzsrészvényeiből is 68 százalékát birtokol - GM-papírjaiknak csak 34 százalékától, Kanada és Ontario pedig mindössze 20 százaléktól vált meg.

Az utóbbi hónapokban elszenvedett kudarcsorozat Obama a GM talpra állításával végre sikert tudott felmutatni és cáfolhatta azokat a bírálatokat,melyek szerint a kormányzati mentőakciók sikertelenek voltak. Az elnök hangsúlyozta, hogy egyedül ezzel a beavatkozással legkevesebb 1 millió munkahelyet sikerült megmenteni, nem is szólva arról a több milliárd dollárnyi segélyről, amit az összeomlás esetén kellett volna kifizetni.

"Mindenki téved, aki azt hiszi, hogy Mexikó vagy Kína elvégezheti helyettünk a termelést. Amerikának saját modern ipara van, amely versenyképes a világpiacon" - nyilatkozott a CNN-nek Virg Bernero, a Cadillac szülőhelye, a Michigan állambeli Lansing polgármestere. A városban 6000 GM-munkahelyet sikerült megőrizni, de GM-nek és a Chryslernek a csődből való kilábalása után az amerikai autóiparban összesen 75 ezer munkahelyet sikerült teremteni. Hat év óta először mindhárom amerikai autóipari óriás - a GM, a Chrysler és a Ford - nyereséges.

Amerika-szerte ismét emelgetni kezdték azt a Charles Erwin Wilson néhai GM-elnöknek tulajdonított mondást, miszerint "ami jó a General Motorsnak, az jó Amerikának". Wilson valójában egy kissé másként fogalmazott a legendássá vált 1953-as szenátusi meghallgatásán, miután Eisenhower elnök védelmi miniszterré nevezte ki. Amikor megkérdezték tőle, hogy  a Pentagon élén tudna-e olyan döntést hozni, ami ellentétes a GM érdekeivel, igennel válaszolt. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem tud ilyen helyzetet elképzelni.

"Mert éveken át úgy gondoltam, hogy ami jó az országnak, az jó a General Motorsnak és fordítva" - mondta. A GM akkor Amerika legnagyobb munkáltatója volt.

Bob Corker tennessee-i republikánus szenátor, aki hevesen ellenezte, hogy a bankmentő csomagból az autóipart is finanszírozzák, a The Wall Street Journalnek nyilatkozva "megelégedéssel" vette tudomásul a sikert, elismerve, hogy kormányzati beavatkozás nélkül erre nem lett volna lehetőség.

"Még ha az állam  képes is magánvállalkozásokba befektetni, nem szabad ilyet tennie. Ez a kapitalizmus perverziója" - vélekedett Jon Kyl arizonai republikánus szenátor.

MTI