Úton a totális lefedettség felé

Khalil Rouhana az Európai Bizottság Információs Társadalomért és Médiaügyekért felelős főigazgatóságának vezetője hangsúlyozta: a digitális menetrend egyik célkitűzése, hogy 2020-ra mindenki számára elérhető legyen a másodpercenként legalább 30 megabit sebességű internetkapcsolat, és hogy az európai háztartások fele legalább másodpercenként 100 megabit sebességű előfizetéssel rendelkezzen.
   
A főigazgató emlékeztetett: az Európai Digitális Menetrend 7 fő célkitűzés mentén 101 intézkedést fogalmaztak meg olyan XXI. századi technológiákra és internetes szolgáltatásokra összpontosítva, amelyek teret adnak az európai szintű munkahelyteremtésnek, a gazdasági növekedésnek, és egyúttal javítanak az európaiak valamint a vállalkozások mindennapi körülményein.
   
A sokkal gyorsabb internet mellett a célok között szerepel az egységes digitális piac létrehozása, a digitális rendszerek összehangolása, az internetbe vetett bizalom megalapozása és az online biztonság megteremtése, valamint a kutatás-fejlesztési (k+f) beruházások bővítése, és a digitális ismeretek elterjesztése - fejtette ki Khalil Rouhana "Az Információs Társadalom Parlamentje" című konferencián. Kiemelte: ezen célok elérésében nemcsak a döntéshozóknak, hanem a felhasználóknak is részt kell venniük.
   
Az egy év alatt elért eredményeket ismertetve elmondta, hogy a 101 intézkedésből tavaly tízet már végrehajtottak, de hat, tavalyra tervezett lépés 2011-re tolódik, és idén elkezdődik az előkészítő munka a többi célkitűzés végrehajtását illetően. A k+f beruházások területén az Európai Unió lemaradásban van az Egyesült Államokkal szemben, így 11 milliárd euróra kell növelni, vagyis gyakorlatilag meg kell duplázni az erre szánt forrásokat - jelezte a főigazgató.
   
Kiemelte: 2015-ig azt is szeretnék elérni, hogy az uniós állampolgárok fele interneten vásároljon, és egyszerűsíteni szeretnék a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára a határokon átívelő elektronikus fizetést és számlázást, valamint a kkv-k internetes jelenlétét is. Magyarországgal kapcsolatban Khalil Rouhana elmondta: az ország teljesítménye sok területen már megközelíti az uniós átlagot, ugyanakkor például az e-business, és a kkv-k ösztönzése területén még további lépésekre van szükség.

Magyarország is igyekszik

A kormányoldal is tisztában van azzal, hogy a válságadók fizetése nehéz feladat a telekommunikációs szektor számára, de annak kivetésére Magyarország talpra állítása érdekében szükség volt - közölte Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára, a hazai helyzettel kapcsolatban.

Az államtitkár azt mondta: tavaly, szembesülve a "horrorisztikus" költségvetési helyzettel, válságadó formájában a piaci szektor hozzájárulását kérték Magyarország talpra állításának érdekében. Ha ezt nem lépték volna meg - tette hozzá -, elszabadultak volna az árfolyamok és fizetésképtelenné vált volna az állam, a késlekedés sokkal többe került volna mindenkinek, mint a kivetett válságadók összességében.
   
Kiemelte: a válságadó kivetése közben igyekeztek olyan megoldást keresni, hogy a távközlési szektor beruházási kedvét ne rombolják le, azt ne fogják vissza. A válságadók kivetéséért cserébe a kormány olyan ösztönzőket, piacbarát szabályozókat alakít ki, melyek eredményeként a szolgáltatók nem fogják vissza beruházásaikat, így, a nemzetgazdasági értelemben is kiemelt szektor húzhatja tovább a gazdaságot - tette hozzá.
   
Nyitrai úgy vélekedett: Magyarországot 2010-re a felelőtlen kormányzás és a gazdasági válság a szakadék szélére navigálta, az állam a szétesés jeleit mutatta, és csak a közpénzek indokolatlan herdálását tudta felmutatni. Véleménye szerint az elmúlt egy évben végérvényesen megváltoztattak több mindent, hogy jobban működőbb, polgárbarátabb és versenyképesebb államot, egy perspektivikusabb magyar piacot építsenek fel. A megtett lépések között egyebek mellett kiemelte, hogy alkotmányos garanciákat adtak az infokommunikációnak; a kormány megalkotta a Digitális Magyarország vitairatát és a Digitális megújulás stratégiáját.
   
Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a tervek szerint a harmadik vagy a negyedik negyedévben a kormány értékesíti a 900 megahertzes frekvenciát, amely igazi "win-win szituációt" teremt: jót tesz a szolgáltatóknak, mert hatalmas kapacitásbővítést tesz lehetővé, jót tesz a polgároknak, mert egy erősebb versenyben, csökkenő árak mellett keresik a szolgáltatók a kegyeiket, jót tesz az államnak, mert pluszbevételekhez jut.
   
A kormány megteremtette az esélyét egy 4. mobilszolgáltató színrelépésének, amitől a verseny határozott erősödését várjuk - emelte ki azzal, hogy ha a piac nem él a lehetőséggel, akkor a rendelkezésre álló 900-as frekvenciát megkaphatják a már piacra lépett szolgáltatók.
   
Nyitrai Zsolt beszélt arról is, hogy hamarosan megnyitják a Civil TETRA széles körű használatának lehetőségét, ez a zárt láncú kormányzati mobilhálózat, amely civil igények esetén hamarosan a polgárok számára is használhatóvá válik. Kitért arra is, hogy megalkották a Digitális megújulás részeként a magyar szélessáv-fejlesztési koncepciót, amelynek értelmében 2013-ra nem lesz olyan település Magyarországon, ahol nincsen szélessáv.
   
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy parlamenti vita előtti állapotban van az elektronikus hírközlési törvény komplex, stratégiai szemszögű és az európai kerettörvénynek megfelelő felülvizsgálata, és megkezdték a hálózat- és információbiztonságról, valamint a kritikus infrastruktúravédelemről szóló törvények előkészítését.
   
Elmondta még: most készítik elő azt a kormányhatározatot, amely rögzíti, hogy a kormányzati szférában az Open Document Format, azaz az ODF legyen a kötelezően használandó elektronikus dokumentumformátum; hamarosan megteremtik az e-fizetés lehetőségeit is. A tervek között szólt arról is, hogy nyílt forráskódú oktatási szoftvereket tesznek elérhetővé a közoktatási intézmények részére.