Vámosi-Nagy: megéri megbízható adósnak lenni

Hogy vélekedik arról, hogy az Art. Módosítása után kategorizálja a cégeket a NAV?

Szerencsésnek tartom a megbízható adós – kockázatos adós besorolások bevezetését, és azt is, hogy a minősítés érdemben befolyásolja az áfa-visszatérítés idejét. Ma ugyanis előfordul, hogy a NAV évekig nem adja vissza az áfát, közben pedig a cég tönkremegy, mert az összeg hiányzik a likviditásából. A megbízható adós besorolás bevezetése okos dolog, de lesz majd közvetlen költségvetési hatása. Gondoljon egy autógyárra: a beszerzés áfával történik, az értékesítése export, áfamentes, ezt visszakéri – nem mindegy, hogy mennyi idő alatt kapja vissza.

Tehát bátor lépésről van szó?

Igen, bátor és megalapozott. A megbízható adós kritériumai a köznapi megítéléssel egyezőek, és érdemes lesz megbízható adóssá válni: sok pénz múlhat a minősítés meglétén. Alkotmányossági aggály sem fordulhat elő, mert a feltételeket előre meghirdetik, azoknak bárki megfelelhet.

Mit tart még pozitívnak az adócsomagból?

Nagyon helyesnek tartom, hogy az elektromos autók után minden közterhet elengednek - jó szándékot mutat a szabályozás. A jövedéki adó szabályozása kényszerűségből változik – ezután évi 1000 forint regisztrációs díjat kell fizetnie a házipálinka-főzőnek, aki jövőre literenként 700 forintos adójegy vásárlása után kezdhet pálinkafőzésbe; adójegyből legalább ötöt, legfeljebb 86-t lehet vásárolni. Ez a lehetőségeken belül igen kedvező szabályozás – a hatályos uniós minimális jövedékiadó-mértéknél kedvezőbb, megfelel az EU-csatlakozáskor kiharcolt derogáció mértékének, amit eddig nagyon nem tartottunk be. Szintén tetszik, hogy a fuvarozóknál megszűnteik azt a különbséget, hogy a hazai út- és autópályadíj 7,5 százalékát levonhatták a helyi iparűzési adóból, de a külföldit nem. Most ezt helyreteszik, és a külföldi útdíjak 7,5 százaléka is levonható lesz.

A szerkesztőbizottság elnökeként mit tart az Adó szaklap legnagyobb erényének?

Az Adó szaklap 1987 decemberében született, célja az adóreform támogatása volt. Az első főszerkesztőt Medgyessy Péternek hívták – pénzügyminiszterként ő kezdeményezte a lap születését és formálisan ő is vezette a lapot. Én akkor még „álnéven” írtam cikkeket. Ne feledjük, akkor szocializmus volt - senki nem tudta, hogy a rendszer 2 év múlva összeomlik – és egy piacgazdaságot imitáló adórendszer bevezetése igen vagány dolog volt. Akkor az volt a kimondott cél, hogy az Adó szaklap segítse az adóreform bevezetését, a jogalkalmazást. Számomra nem kérdés, hogy a lapra a mai napig nagy szükség van: ahogy az adórendszer finomodott, cizelláltabb lett, még inkább magyarázatra szorul. A szaklap-család alapállása - ami csorbítatlan a mai napig – az, hogy nem filozofálgatunk, hanem az adott adójogszabály konkrét alkalmazási lehetőségeiről írunk. A lap kvázi hivatalos orgánumként teszi mindezt, nem véletlen, hogy a szerzők többsége vagy minisztériumi, vagy adóhivatali dolgozó, és az adóügyi helyettes államtitkár tagja a szerkesztőbizottságnak. Célunk, hogy hatékony segítséget nyújtsunk azoknak, akik szabályosan akarnak adózni.

Mit ad hozzá mindehhez az Adóklubok 2016?

Az Adóklubok termékcsalád – konferenciákkal, kérdés válasz szolgáltatással, online eléréssel – ugyanezen filozófia alapján működő és kiteljesedő szolgáltatáscsomag.

Sokat jelent mindez az év vége felé a szakmában?

Persze. December elején megint megjelenik az Adó kódex, amely az adótörvény-módosításokat előbb közli, mint a Magyar Közlöny, ráadásul egységes szerkezetben, és ami legalább ennyire fontos: ott van mellette a „líra” is, vagyis a törvény megfogalmazója elmondja, mi a jogszabály-változás lényege. Az év vége és az év eleje mindig ennek tanulmányozásával telik.

(x)