Vannak, akik szerint már kimásztunk a gödörből

Az idei októberi adatfelvétel 3 514 cég vezetőjének válaszain alapul és a vállalkozások üzleti helyzetéről, valamint rövid távú üzleti várakozásairól tájékoztat. A magyarországi cégek üzleti várakozásai az áprilisi javulás után a cégek még inkább optimistábbá váltak, ami az elmúlt félévihez képest kedvezőbb üzleti klímát vetít előre.

Optimista pesszimizmus

A GVI konjunktúra mutató az áprilisi +14 pontról, csaknem 10 pontos emelkedést követően +23 pontra emelkedett . Ez közepesen magas értékként jellemezhető, utoljára 2010-ben állt hasonló szinten. A bizonytalansági mutató értéke ezzel együtt nagyon magas: 55 pontos szinten áll. Ez utóbbi arra utal, hogy az üzleti szférán belül továbbra sem egyértelmű, vagy egyöntetű az erre az évre jellemző pozitív tendenciák megítélése. Sok vállalkozás üzleti helyzete nem javult, és várakozásaik sem pozitívak.

Mindemellett a magyar gazdaság jelenlegi teljesítményére vonatkozó, már rendelkezésre álló adatok, valamint a GVI konjunktúra vizsgálat adatai az idei és a következő évet övező nagyfokú bizonytalanság közepette emelkedő GDP-növekedési ütemet vetítenek előre.

A konjunktúra mutató minden gazdasági ágban emelkedett április óta (ipar: 40 pont, kereskedelem: 19 pont, egyéb gazdasági szolgáltatás: 15 pont), miközben az építőipar esetében is átbillent a mutató a pozitív tartományba (5 pont). A cégeket tulajdonszerkezetük alapján vizsgálva megállapítható, hogy a leginkább pozitív kilátásokkal a döntően külföldi tulajdonban lévő vállalkozások rendelkeznek (51 pont), de a többségében hazai kézben lévő cégek konjunkturális helyzete – a mutató nagy mértékű emelkedésének következtében – is hasonlóan alakul (48 pont), míg a kizárólag magyar tulajdonú vállalatok körében pedig jóval kevésbé bizakodóak (11 pont).

A vállalkozások exporttevékenysége szerint is arra a következtetésre lehet jutni, miszerint a külföldi kapcsolatokkal rendelkező vállalatok optimistább várakozásokkal tekintenek a következő fél évre, mint a kizárólag belpiacokra termelő cégek. A cégek méretét tekintve látható, hogy a nagyobb vállalatok optimistábbak: míg a konjunktúramutató értéke a 9 fősnél kisebb vállalatok körében negatív (-17 pont), addig a 10-49 fős kategóriában 16 pont, az 50-249 fős csoportban 35 pont, a legnagyobb, 250 főnél nagyobb létszámmal működő cégek esetében pedig 47 pont.

Fellendülésre számítanak

Az októberi adatok szerint a vállalatok véleménye a jelenlegi és jövőbeli üzleti helyzetükről fellendülést vetít előre. Mindez összhangban áll a javuló üzleti klímára vonatkozó áprilisi és a tavaly októberi megfigyelésekkel.

A válaszadó cégek átlagos kapacitáskihasználtsága 76% volt, ami 2 százalékponttal magasabb, mint idén áprilisban. A kapacitáskihasználás továbbra is az iparban, a nagyvállalatoknál, a döntően külföldi tulajdonban lévő cégeknél, és a döntően exportáló cégeknél a legmagasabb (80%, 83%, 85%, 83%), a legalacsonyabb pedig a gazdasági szolgáltatóknál, a mikrocégeknél, a kizárólag belföldre termelőknél és a tisztán magyar tulajdonban lévő cégeknél (72%, 59%, 72% és 73%). Ezzel összhangban az elmúlt hat havi értékesítés egyenlegmutatója is növekedést követően +2 pontos szintet ért el, ami az értékesítés kismértékű bővülésére utal.

A vállalatok jelenlegi üzleti helyzetüket 7 ponttal kedvezőbben jellemezték a tavaszi eredményekhez képest, az egyenlegmutató 12 pontra emelkedett. A legkedvezőbb helyzetről az ipari cégek számoltak be (28 pont), míg a legkedvezőtlenebbről az építőipari vállalatok (-6 pont).

Az iparban optimistábbak

A foglalkoztatottak száma szerint komoly eltérések tapasztalhatóak az egyenlegmutatót illetően, ugyanis míg a legfeljebb 9 fős vállalkozások rendkívül negatív, -24 pontos értékkel jellemezhetőek, addig a 10-49 fős vállalatok körében 5 pontot, az 50-249 fős cégeket tekintve 16 pontot, a 250 fő fölötti nagyvállalatok esetében pedig 30 pontot mutat az indikátor.

Az üzleti várakozások mutatója a gazdasági ágakat tekintve csak az ipari vállalatok körében ért el pozitív értéket (19 pont), a többi ágazatban pesszimista vagy a változatlanságra utaló várakozások jellemzőek (építőipar: -13 pont, kereskedelem: -12 pont, egyéb gazdasági szolgáltatás: 0 pont). Mindezek mellett kiemelhető az építőipari cégek várakozásainak javulása, egyenlegmutatójuk áprilisban ugyanis -25 pont volt.

Az üzleti helyzettel kapcsolatban ismét a döntően külföldi tulajdonban lévő (35 pont), illetve az exportorientált cégek (szintén 35 pont) fogalmazták meg a legpozitívabb várakozásokat külföldi befolyás és kötődés szerint vizsgálva a vállalatokat – mindemellett a kisebb részt külföldi tulajdonban álló cégek körében az egyenlegmutató a negatív tartományból kitörvén 27 pontra ugrott. Az egyenlegmutató az 50 főnél kisebb létszámmal jellemezhető vállalati körben negatív (a 9 fősnél kisebb, illetve a 10-49 fős kategóriákban -32, illetve -7 pont), az ennél nagyobb méretű cégek esetében pedig pozitív értékű (50-249 fős: 11 pont, 250 fősnél nagyobb: 20 pont).

Nem lesz több alkalmazott

A beruházási szándékokat mérő mutató értéke az áprilisi 6 pontos szintről 12 pontra nőtt, miszerint a következő hat hónapban a beruházási aktivitás növekedésére számíthatunk. Míg az áprilisi várakozásaikhoz képest az építőipari és a kereskedelmi cégek pesszimistábbá váltak (körükben a mutató októberi értéke 5, illetve 11 pont), addig az ipari és az egyéb gazdasági szolgáltatásokat nyújtó vállalatok bizakodóbbá váltak (13, illetve 14 pont).

A külpiacra értékesítő vállalati szegmensekben nőtt a beruházási kedv: a kisebb részben exportáló cégek körében 17 pontra, a döntően exportálók esetében pedig 14 pontra nőtt az indikátor értéke, míg a kizárólag hazai piacokra termelő vállalkozások esetében 6 pontra csökkent. A beruházási aktivitás érezhető javulása a következő fél évben tehát az exportáló cégek körében várható.

A vállalkozások a következő fél évben a munkaerő-kereslet további stagnálására számítanak (az egyenlegmutató 0 pont körül alakul), ami hasonló a tavaly és az idén tavasszal felmért várakozásokhoz. Ezek szerint a következő hat hónapban nem várható a munkaerő-kereslet bővülése a versenyszektorban.