A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a következő két év során egyre nagyobb hangsúlyt kap a növekedés, miközben a megkérdezettek a válság előtti helyzetnél sokszínűbb, ugyanakkor kiszámíthatatlanabb piaci viszonyokról számoltak be.
Az árrések beszűkültek, a válaszadók közel 50%-a árcsökkenést, majdnem 30%-a emelkedő munkaerő-, alapanyag- és rezsiköltségeket jelzett. A felsővezetők 60%-a a fejlett piacokat jelöli meg a nyereséges növekedés legvalószínűbb helyszínéül, míg erősödő versenyre számít a feltörekvő piacokon, amelyekre a helyi és a nyugati piacokról érkező vállalkozások is fókuszálnak.
Újítás nélkül nem megy
A túlélés egyik alapkövetelménye az innováció. A válaszadók 71%-a és a vállalkozások több mint fele új termékekkel, illetve szolgáltatásokkal próbálja az eladásokat ösztönözni. A nagyvállalatok többsége (58%) a már meglévő piacokon elérhető növekedésre összpontosítja az erőfeszítéseit, itt kíván új termékeket és szolgáltatásokat eladni. Mi több, 63%-uk szerint a termék/szolgáltatás-innovációból származó növekedés sikeresebbnek bizonyult az átalakítással járó innovációnál.
“A vállalkozásoknak készen kell állniuk a kereslet, a gazdasági feltételek és a piac igen gyors változásaira. A gyorsaság valamennyi ágazatban a legjobbak első számú ismérve - olyan tulajdonság, amely egyre fontosabbá válik a kiéleződő globális versenyben. Azok a vállalkozások, amelyek a válság ideje alatt az innovációban elég gyorsnak és rugalmasnak bizonyultak, most learathatják erőfeszítéseik gyümölcseit.” – mondta Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója.
Árrés – szűkülő mozgástér
A jövőben nem nagyon várható áremelkedés – a felsővezetők majdnem 60%-a csupán az infláció mértékével megegyező vagy az alatti áremelkedéssel számol. Az árrést ráadásul két fontos költségtényező is hátrányosan befolyásolja: a válaszadók 29%-a a költségek inflálódásáról, 31%-a a bérköltség inflációjáról számolt be. A kiéleződő verseny miatt különösen a feltörekvő piacokon nő rohamosan a munkaerő költsége. Ez a növekedés Indiában a leglátványosabb (55%).
Pénzügyi növekedés
A felmérésből kitűnik, hogy a vállalkozások több mint fele a jövőbeli növekedést a tőkepiacokkal szemben a pénztartalékokból tervezi finanszírozni – mivel előbbit vagy nem engedheti meg magának, vagy nem kíván élni vele. Az alacsony kamatok dacára a válaszadók mindössze 36%-a tervezi a növekedést idegen tőkéből finanszírozni.
Számít a hírnév A megkérdezettek 61%-a szerint a márka és hírnév számít a legkritikusabb tényezőnek. Amint újra a növekedés kerül a vállalkozások figyelmének középpontjába, párhuzamosan nő a márka felépítésének fontossága is, ami a versenytársaktól való megkülönböztetést és a fogyasztói hűség kialakítását egyaránt szolgálja. |
A piac meghatározó szereplőinek kezelése
A verseny szempontjából a legszembetűnőbb változás abban történt, ahogyan a vállalkozások az érdekelteket kezelik. Az egyszerű megfelelés már kevés, így egyre kezdeményezőbb partnerségre váltanak, ami különféle intézkedésekben nyilvánul meg. Az elmúlt két évben a cégek közel fele javított az átláthatóságon, gyakrabban kommunikál partnereivel, harmaduk pedig kiegészítő jellegű, nem pénzügyi jelentéseket és belső ellenőrzéseket is készít.
Versenyképes költségszint
A gazdaság hanyatlása miatt a költségszint versenyképessége is fontos szempontnak bizonyult az árrés és a piaci részesedés megőrzéséhez. Ha azonban összehasonlítjuk a kiemelkedő teljesítményű cégeket a felmérés többi résztvevőjével, akkor egyértelmű eltérés mutatkozik abban, hogy előbbiek mire összpontosítanak a jövőben. Míg a rosszabbul teljesítő vállalkozások 31%-a továbbra is több mint 10%-os költségcsökkentésben gondolkodik, a jól teljesítők többnyire biztosították a költséghatékonyságot, így figyelmüket termékeik pozícionálására és a piaci részesedés növelésére fordíthatják. A magasabb költséghányaddal működő szervezetekre várhatóan még nagyobb nyomás fog nehezedni, ami rövidtávon piacvesztéssel járhat.
Privátbankár - Zsiborás Gergő