Egységesen 25 bázisponttal csökken a lakosság számára értékesített fél, egy- és kétéves kincstárjegyek kamata február 8-tól - közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerdán.
Még mindig befutó
Az ÁKK hangsúlyozza, hogy a 2,25-2,75 százalékos új kamatok mértéke továbbra is kiemelkedő a hasonló lakossági pénzügyi termékek között. A hosszabb lejáratú, fix és változó (inflációtól illetve pénzpiaci kamatoktól függő) kamatozású lakossági kötvények kamatát az intézkedés nem érinti.
Az ÁKK felidézte, hogy kiemelt célja az államadósság befektetői szerkezetének diverzifikálása, ezáltal az adósság-finanszírozás biztonságának növelése. A lakossági állampapírok iránti kereslet tavaly kiemelkedő volt, 46 százalékkal nőtt az állomány. A központi költségvetés adósságából 14 százalék, a forint adósságból pedig 21 százalék van a lakosság kezében - áll a közleményben.
Nagy forgalomra számítanak
Az ÁKK szerint a kereslet az idén is erőteljes maradt, az idei évre tervezett 14 százalékos állománybővülés nagy valószínűséggel teljesül, ami megengedi a rövid kamatok kismértékű csökkentését. A Magyar Államkincstárban és a forgalmazásra szerződést kötött bankok hálózatában értékesített Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) és Féléves Kincstárjegy (FKJ) kamata 2,5 illetve 2,25 százalékra csökken.
A Magyar Postán forgalmazott papír alapú egy- és kétéves Kincstári Takarékjegyek (KTJ) kamata 2,25 valamint 2,75 százalékra mérséklődik. Az egyes kiemelt postahelyen, elektronikus értékpapírszámlán értékesített Kincstári Takarékjegy Plusz (KTJP) befektetések után éves szinten 2,5 százalékos kamatot könyvelhetnek el a lakossági kisbefektetők.
Pleschinger Gyula Márkkal, a Wood & Company magyarországi vagyonkezelési részlegének vezetőjével a keddi kamatdöntés előtt beszélgettünk. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
