A jelenleg 410 milliárd dollárral gazdálkodó China Investment Corp.-nál vasárnap elmondták, hogy a pénzek be- és kiáramlása tavaly 30 milliárd dollár többlettel járt.
"Ha és ahol vannak olcsó és ésszerű megtérülést hozó pénzügyi eszközök, akkor az összes kockázatot mérlegelve vásárolunk. Pusztán az a körülmény, hogy Európának problémái vannak, nem fogja megváltoztatni az értékelési módszereinket" - idézte az intézmény egyik vezetőjét a Reuters hírügynökség vasárnap.
Kínai pénzügyi vezetők korábban már értésre adták, hogy inkább a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásaihoz való nagyobb hozzájárulással tartják elképzelhetőnek a szűk európai finanszírozási keresztmetszetek szélesítését, mert ilyen keretben nagyobb esélyt látnak a kínai feltételek érvényesítésére.
Amikor tavaly fölvetődött, hogy az euróövezeti mentőalap (EFSF) tűzerejét a leggazdagabb felzárkózó gazdaságok tőketársításából kellene növelni, a kínai miniszterelnök már szeptemberben kifejtette, hogy cserében az európai vezetőknek "bátor lépéseket" kell tenniük, mindenekelőtt elismerni, hogy Kína piacgazdaság. Az ilyen elismerés kedvezőbb elbírálást jelentene Kína számára a kereskedelmi és dömpingvitákban és szabadabb lehetőséget a kínai cégeknek beruházni, vállalatokat felvásárolni, terjeszkedni az EU-országokban is.
A kínai óvatosság másik oka - amint a kínai jegybank tudományos tanácsadója szintén tavaly ősszel megfogalmazta -, hogy a külföldi kormányoknak, közte a kínai kormánynak "látniuk kellene Európában az egyértelmű elkötelezettséget és a gyakorlatias politikai programokat a közfinanszírozás, a jóléti rendszerek és a gazdaság szerkezeti átalakítására".
Jövő héten érkeznek Budapestre a küldöttség tagjai. 
