A 2015-ös évben 877 milliárd forintnyi központi hiány szerepel a költségvetésben, az erre az évre várható 985 milliárddal szemben. Ehhez jövőre 685 milliárd forintnyi finanszírozási igény szerepel majd, mert az EU-transzferek nettó egyenlege várhatóan 192 milliárd forint lesz – mondta el Borbély László András, az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ) vezérigazgató-helyettese a szervezet szokásos év végi sajtótájékoztatóján.
Cáfolta, hogy bármilyen bonyolult műveletre, trükkre lenne szükség ahhoz, hogy az év végi államadósság megfelelő szintre süllyedjen. "Csodálkozni fognak majd az év végi számokon" – mondta. Töröcskei István ÁKK-vezérigazgató lemondásával, annak elfogadásával kapcsolatban Borbély annyit mondott: Nem tudunk többet, mint Önök. "Úgy vagyok ezzel, mint a családdal: sodródom az eseményekkel" – tette hozzá.
Jövőre is hasonló elveket követnének majd, mint az idén: tovább csökkentenék a devizafinanszírozás arányát, a lejáró devizaadósságokat forintban újítanák meg. Nagy hangsúly fektetnének a lakossági kibocsátásra is és növelnék a közvetlen lakossági értékesítést, bár ez utóbbival kapcsolatban óvatosabbak, nem várnak akkora felfutást, mint tavaly vagy az idén.
Összességében idén 400 milliárddal alacsonyabb lesz a nettó finanszírozási igény, mint tavaly. Jóval kevesebb lesz a lejáró adósság, pontosabban az úgynevezett visszafizetési kötelezettség. Így jelenősen csökkenhet a bruttó kibocsátások értéke is. Várhatóan 1126 milliárd forintnyi nettó forintállam-kibocsátás lesz, a lakossági állampapírok eladását 302 milliárddal növelnék.
Az állampapír-aukciókon 2014-ben 1900 milliárd forintnyi államkötvényre 5260 milliárdnyi ajánlat érkezett, ebből 2711 milliárdnyi ajánlatot fogadtak el az aukció utáni nem kompetitív szakasszal együtt – mondta el Borbély. Ez közel duplája a tavalyi mennyiségnek, rendkívül nagy volt tehát a magyar államkötvények iránti kereslet.
Ebbe egyébként az is belefér, hogy néhány esetben a kereslet nem érte el a meghirdetett összeget. Néha egy-egy ütközet kevésbé sikerül jól, de nem ez a lényeg, hanem az egész hadjárat sikere – hangzott el. Minden lejáraton jelentős volt a hozamcsökkenés, nemcsak az alapkamathoz jobban tapadó közeli lejáratoknál, hanem a több éves kötvényeknél is.
Új helyzet, hogy az alapkamat alá ment a rövid lejáratok hozama, annak ellenére, hogy deklarálták, az alapkamatot nem szándékoznak tovább csökkenteni. A MAX Composite állampapír-index hozama 11,85 százalékos hozamot ért el, ennyi hozama lett volna egy alapnak, ha átlagos állampapír-portfóliót állít össze (és nincsenek költségei).
A külföldiek forintállampapír-állománya az év egészét tekintve lényegében stagnált, az átlagos futamidejük egy évvel megnőtt. Egy új kötvénycsere-program során 837 milliárd forintnyi kötvényt értékesítettek, ez okozta a külföldieknél levő papírok futamidejének növekedését.
A lakosság kezében levő állampapírok állománya lassabban nőtt, mint 2013-ban. Az utóbbi időben az egy évnél hosszabb futamidejű kötvények állománya nőtt elsősorban. A Postával is tárgyalásban vannak a lakossági állampapírok értékesítésének bővítéséről.
Év közben kiderült, hogy kevesebb nettó kibocsátásra lesz szükség, mint az év eleji tervekben szó volt róla. Több lett az állampapír-törlesztés és visszavásárlás, és több volt az értékesítés is, de az utóbbi kevésbé nőtt, mint az előbbi. Összességében 487 milliárd forinttal kevesebb állampapírt bocsátottak ki az előirányzatnál. Kevesebb forrást vontak be devizában is.
Ami az államadósság éven belüli alakulását illeti, rövid futamidejű állampapír-kibocsátással próbálták az MNB eszköztárának változtatását, a bankszektor átállását az első félévben. Később, júliustól csökkentették a kibocsátást. Év végére a tényleges finanszírozási szükséglet által indokolt szintre fog visszaállni az államadósság szintje – mondta Borbély. „Nem az államadósság kezelője csinálja az adósságot, hanem a Parlament” – jegyezte meg.
Balogh László, az NGM helyettes államtitkára szerint a 2014-es adósságkezelési terv kimagaslóan jól sikerült, a magyar államadósság-kezelés jó kezekben van. A 2015-ös évben is magas szinten és professzionálisan képes lesz ezt az ÁKK megvalósítani.
Az ukrajnai rendezésről és a kétoldalú együttműködés folytatásáról tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök és XIV. Leó pápa – közölte szerdán a Kreml. 
