Kezdősarok: Miért pont akkora állampapír-hozamot kapok, amekkorát?

Dinamikusan nő a lakosság kezében levő állampapírok állománya, egyre többen gondolkozhatnak el azon, mi is befolyásolja az állampapír-befektetéseik hozamát, mire számíthatnak. Egyfelől az állampapírok kapcsán azok biztonságáról hallanak sokat, másrészt pedig a napi gazdasági hírek tele vannak olyan címekkel, mint például „A spanyol kötvényhozamok küldték padlóra Európát”, vagy „Alig volt vevő a kincstárjegyekre az aukción”.

Szabad piacon szabad árfolyamok

A kettősség abból adódik, hogy az államok a legjobb adósok közé tartoznak, így az állampapírok visszafizetése – extrém esetektől eltekintve, mint nemrég Görögországban – nagyon nagy valószínűségű, rendszerint nagyobb, mint a legtöbb más gazdasági szereplőé (bankok, vállalatok, önkormányzatok). Ugyanakkor az állampapírok értékpapírok, amelyek többségének – általában éppen néhány lakossági papírtól eltekintve – árfolyama szabadon változhat lejárat előtt. Így a futamidő alatt a kereslet és a kínálat, a piaci szereplők jövőbeli várakozásai szerint ingadozik a pillanatnyi értéke.

 

Azt azonban, aki egyszer megvásárol vagy lejegyez egy állampapírt az akkori fix hozammal, majd lejáratig megtartja azt, nem érik meglepetések. A papír lejár, és kifizeti azt, amit az eredeti feltételek szerint ki kell fizetnie. A vásárláskori hozam – fix kamatozású papírok esetében – már nem változik. Változás akkor van, ha lejárat előtt akarunk, vagy kényszerülünk megszabadulni befektetésünktől, és eközben a piac is változik.

 

Apró pici rezdülések is vannak

Az, hogy milyen hozammal ad valaki kölcsön a magyar államnak, vagy milyen hozammal veszik meg az állampapírjait, nagyrészt piaci folyamatok során dől el. A diszkont kincstárjegyeket és államkötvényeket először intézményi befektetők számára értékesítik aukciókon, ahol a vevők egymásra licitálnak, így alakul ki egy ár. Szinte nincs is két egyforma aukció, két egyforma nap, az árak, az eladott mennyiségek majdnem minden alkalommal mások és mások.

Ezután az úgynevezett másodlagos piacon – korábban inkább a tőzsdén, manapság inkább tőzsdén kívüli elektronikus kereskedési rendszeren – adják-veszik az értékpapírokat, nagyon hasonlóan a részvényekhez. Szintúgy a részvénypiachoz hasonlóan másodpercnyi pontosságú információk, hírek is képesek befolyásolni az árakat, de hosszú távú trendek, illetve masszív fundamentális tényezők is.

Az alapkamatot, a banki kamatot vagy az inflációt figyeljük?

Az egyik ilyen fontos tényező a jegybanki alapkamat. Ez a mutató ugyanis többek között azt is jelenti, hogy olyan kamat mellett a Magyar Nemzeti Bank elfogad pénzeket  a piaci szereplőktől. Ha pedig évi hét százalékos kamattal el lehet helyezni nála két hetes betétet, akkor nagy valószínűséggel nem érdemes például öt százalékos hozammal rövid lejáratú állampapírt venni. (Az alapkamat változásával, csökkenésével kapcsolatos várakozások azonban beépülnek a hozamokba, így jelenleg, augusztus közepén is évi hét százalék alatt van a legrövidebb állampapírok hozama.) Az alapkamat főleg a rövid futamidejű hozamokra hat, a hosszabb kötvényekre egyre kevésbé.

A belföldi befektetőket orientálhatja az infláció szintje is Ha a – jövőben várható – infláció például öt százalék, és csak 5,5 százalékos hozammal tudnánk értékpapírt vásárolni, amiből még 16 százalék kamatadó is lejön, akkor pénzünk csak veszít értékéből. Ilyenkor magasabb kamatozású befektetést kereshetünk, vagy elkölthetjük a pénzünket. Nagyon fontos az is, hogy a fontosabb konkurens befektetési formák – leginkább a betétbiztosítás által biztosított bankbetétek, akciós betétek – kamata hogyan alakul, mert ha magasabb az állampapírokénál, inkább oda megy a megtakarítások egy része.

Külföldről nézve minden relatív

Régi államkötvény részlete

A külföldi befektetők számára már sokkal fontosabb a hozamkülönbözet (spread), ami a külföldi állampapírok és a hazai állampapírok hozama között fennáll. Most, hogy a legkisebb kockázatúnak tartott államok (Németország, Dánia, USA stb.) állampapír-hozamai évi 1-2 százalékra süllyedtek - a legrövidebbeké néha még negatív is lehet - a magyar állampapírok évi 7,0-7,5 százalék körüli hozama vonzó, a külföldi befektetők állampapír-állománya az idén már sokat emelkedett.

Ez a hozamkülönbözet is relatív azonban, attól is függ a vonzereje, hogy az országnak mekkora kockázatokat tulajdonítanak, illetve más országokban mekkora felárat kínálnak az állampapírok milyen kockázatok mellett. Ezért is emlegették sokszor a magyarországi IMF-tárgyalásokat, amelyek közeledtével, majd elkezdődésével párhuzamosan erősödött a forint és csökkentek az állampapír-hozamok .

Előnyt kaptak a hazai kisbefektetők

A hozamainkat nagymértékben befolyásolhatják az európai adósságválság fejleményei és a külföldi befektetők általános kockázatvállalási hajlandósága is. Hogy mikor melyik tényező jelentősebb, azt nagyon nehéz megítélni, erre utal az is, hogy a lengyel zloty változatlanul nagymértékben együtt mozog a hazai fizetőeszközzel.

A magyar kisbefektetők az utóbbi időben nagymértékben védve voltak ezektől a piaci mozgásoktól, elsősorban több éves fix kamatozású államkötvények és diszkont kincstárjegyek vásárlásánál vannak ennek kitéve. A kifejezetten számukra kínált lakossági állampapírok, mint a Kamatozó Kincstárjegy (évi 7,5 százalék), Féléves Kincstárjegy (7,0), Kincstári Takarékjegy I. (7,25) és II. (7,5) kamatát a kibocsátó hosszú időn keresztül stabilan tartja, ráadásul időnként magasabban, mint amit az intézményi befektetők az utóbbi időben elérhettek a másodpiacon. Az inflációkövető (Prémium) államkötények kamata az inflációtól függ, és egyes sorozatoknál az évi 9,5 százalékot is eléri.

Lejárat előtti eladásnál azonban a vételi árfolyamok alacsonyabbak, lakossági értékpapíroknál is fel kell áldozni hozunk egy részét, a különböző sorozatoknál különböző mértékben. Érdemes tehát olyan futamidejű papírokat választani, amelyeket biztosan meg tudunk tartani a lejáratig.