Kína erősített a jüan alapú elszámolás terén, hiszen megállapodtak abban, hogy Berlin biztosítja a két ország bankjai közötti jüan alapú üzleteket és engedélyezi, hogy kínai bankok jüanban denominált pénzügyi termékeket bocsássanak ki Németországban. Angela Merkel most kezdődött hatodik kínai útjára több milliárd eurós szerződések aláírását időzítették. A kínaiak jelezték, hogy 3,5 milliárd dollár értékben 50 Airbus A320 típusú repülőgépet vásárolnak. Az erről kezdett tárgyalások korábban azért akadoztak, mert Peking nehezményezte a légitársaságaira kivetett uniós széndioxid adó bevezetését.
Emellett az Airbus, a Volkswagen és más német vállalatok új beruházási megállapodásokat is kötöttek több mint 3 milliárd dollár értékben. Ezek között van az Airbus új összeszerelő sora 1,6 milliárd dollár értékben és a Volkswagen 290 millió dolláros alkatrészgyára. Mindkettő az észak kínai Tiencsinben épül, amelyet a kínai kormányfővel közösen a német a kancellár is felkeres. A ZTE távközlési eszközöket gyártó vállalatóriás és a német IET Holding 1,3 milliárd dolláros szerződést írt alá.
A Kína és Németország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt tíz évben rendkívül gyorsan nőtt és tavaly már elérte a 144 milliárd eurót, 10 százalékkal haladva meg a 2010-es évet. A német vállalatok tavaly 26 milliárd eurót fektettek be Kínában, míg a kínai beruházások értéke Németországban 1,2 milliárd euró körül volt.
A kifejezetten jó német-kínai kapcsolatokat jelzi, hogy Angela Merkelt fogadja majd Hu Csin-tao államfő is.
Együttes ülést tarthat ősszel a cseh és a magyar kormány. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
