A megnövekedett finanszírozási igényre és a részben megváltozott piaci helyzetre való tekintettel az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) frissítette 2020 évi finanszírozási tervét. Az új finanszírozási tervben a kijárási korlátozások és a lakossági értékesítési tendenciák alapján a korábbi tervekhez képest csökkenő lakossági értékesítést prognosztizál az adósságkezelő. Ezzel együtt fenntartja azt a középtávú stratégiai célt, hogy a háztartások kezében lévő lakossági papírok állománya 2023-ra 11.000 milliárd forintra növekedjen a 2019 év végi 7.766 milliárd forintos szintről. Az ÁKK szintén fenntartja az államadósság-kezelés többi stratégiai célját, ami a futamidő növelésére és a devizaadósság alacsony szinten tartására vonatkozik.
Az 1.234 milliárd forinttal magasabb hiány, illetve a várhatóan 590 milliárd forinttal megnövekedő lakossági állampapír visszaváltás és visszavásárlás, valamint a 2020 januári, az eredeti tervekben nem szereplő 244 milliárd forintnyi rövid devizakötvény visszavásárlás szükségessé teszik a bruttó kibocsátások növelését. Emellett, a jelenlegi piaci tendenciákat figyelembe véve az eredeti terveknél mintegy 900 milliárd forinttal alacsonyabb lakossági értékesítéssel tervez az adósságkezelő. Ennek eredményeként az ÁKK két fő területen kívánja növelni a bruttó finanszírozást.
Egyrészről 1.652 milliárd forinttal emelte az intézményi forintkötvény kibocsátások tervezett volumenét 2020 egészét tekintve. Mindezt döntően a 3 és 5 éves államkötvények idén április hónaptól bevezetett heti aukciós gyakoriságra építve, mindemellett fenntartva, és a piaci lehetőségek szerint óvatosan növelve a 10, 15 és 20 éves papírok kibocsátását. Másrészről növelte az eredeti tervekben szereplő 1 milliárd euró keretösszegű devizakötvény kibocsátási keretet 4 milliárd euró ekvivalens keretösszegre. Az ÁKK az államadósság hátralévő átlagos futamidejét és a befektetői diverzifikációt növelő devizakötvény kibocsátásokat fog végrehajtani a megfelelő piaci kondíciók fennállása esetén.
Továbbra is tervben van Zöld Kötvények kibocsátása, euróba, japán jenben, és amennyiben erre lehetőség adódik kínai jüanban. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően az ÁKK folytatni fogja a forint és devizaadósság lejárati szerkezetének aktív kezelését csere és visszavásárlási aukciók és másodpiaci vásárlások lebonyolításával.
Mindezeket figyelembe véve a 2020. évi finanszírozási terv még így is lényegesen alacsonyabb bruttó finanszírozási igénnyel és bruttó kibocsátással számol, mint ami 2019-ben megvalósult. Az ÁKK március végéig már kibocsátotta a tervezett piaci államkötvény mennyiség 24 százalékát, és teljesítette a tervezett lakossági állampapír értékesítés 39 százalékát a módosított terv szerint.
Szerencsére nem lépte át a 400-as szintet a forint az euróval szemben, sőt! 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
