Az eddig árusított öt éves inflációkövető lakossági államkötvény, a 2023/J forgalmazását az Államadósság Kezelő Központ lezárta, mától új papírra lehet ajánlatot beadni, melynek jelzése 2024/I. Ennek kamatprémiuma magasabb, mint az előzőé, 1,4 százalékpont helyett 1,7 százalékpont. Az első tört időszakban, 2019. február 21-ig a 2017-es, 2,4 százalékos inflációhoz adják ezt hozzá, így a kamat 4,1 százalék lesz.
Az emelés vélhetően az infláció emelkedése miatt következhetett be. A kötvényeket alapvetően vásárolja a lakosság, legalábbis a harmadik negyedévben még 114 milliárdnyit adtak el belőlük. Amint arról beszámoltunk, szeptemberben viszont az infláció időlegesen a (másik, rövidebb, három éves) államkötvény kamata fölé ugrott.
Mi lesz február 21-e után? A kamat alapja a megelőző egy év átlagos inflációja, azaz az idei pénzromlás. Ez a KSH szerint januártól novemberig 2,8 százalék volt, ami vélhetően nem fog már nagyon sokat változni a decemberi adat után sem. Így a kötvények kamata vélhetően legalább 4,2-4,3 százalék lesz, de a 4,5 százalékot is meghaladhatja.
Érdemes kavarni?
A kötvénytulajdonosok az eddiginél is bőkezűbb kamatnak örülhetnek tehát, az adófizetők persze már kevésbé. A vevők az inflációt szinte biztosan el fogják érni, ellenkező forgatókönyvre nagyon kicsi az esély. Csak akkor valószínű, ha nagyon erős és gyors infláció-növekedés következne be. (korábban kiszámoltunk néhány forgatókönyvet.)
Nagyon valószínű az is, hogy a korábbi, 1,4 százalékos kamatprémiumot fizető 2023/J papírokat érdemes visszaváltani, és új kötvényekre cserélni. Legalábbis ha valaki lejáratig tartja azokat. A 0,4 százalékpontos kamatkülönbség ugyanis öt év alatt már 2,0 százalékra tehető.
Késők és kevésbé késők
A kötvények visszaváltása viszont csak 1,0 százalékos veszteséget jelent a jelenlegi kincstári árjegyzés szerint. Ráadásul a 2023/J kamatát csak késéssel, 2019 szeptembertől igazítják a 2018-as inflációhoz, igaz, akkor valószínűleg az is négy százalék fölé ugrik majd.
A három éves inflációkövető papírokkal (2021/K) kapcsolatos változásnak egyelőre nincs jele az állami honlapon.
A kormány terrorszervezeteket hibáztat a Woro faluban történt támadásért, amely az ország egyik legvéresebb esete volt az elmúlt hónapokban. 
