Szeret most minket a világ - ne magunknak köszönjük

Magyarország pénzügyi stabilitását külföldi befektetők határozzák meg; a mostani kedvező trend annak köszönhető, hogy az elterjedt nézet szerint sok pénzt kell feltörekvő országokba tenni, de ez az irány akár néhány napon vagy héten belül megváltozhat - mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója a Heti Válasz Kiadó, a Századvég Alapítvány és a Széll Kálmán Alapítvány budapesti konferenciáján tartott  kerekasztal-beszélgetésen kedden.

Erős támasz van mögöttünk

Mint mondta, ha Magyarország nagyon "nem szeretett" ország lenne, ám a kötvénypiaci beáramlás a feltörekvő országokba továbbra is erős maradna, akkor is jutna pénz a magyar állampapírpiacra. Nagyon erős támaszt nyújtanak ugyanis a holland, norvég, német és amerikai alapok, amelyek feltörekvő piaci eszközöket vásárolnak - tette hozzá.

Kifejtette: ezek a befektetők kiszervezik a pénzt egy feltörekvő piaci specialistához, aki referenciaindex szerint fektet be az egyes államokba. Kis túlzással a magyar pénzügyi stabilitás most azon múlik, hogy a jelentős magyar kötvénytulajdonnal rendelkező Templeton Alapkezelő "értékesítési menedzserei mennyire tudják letolni ügyfeleik torkán a feltörekvő piaci kötvényeket" - mondta.

A közgazdász elmondta: a magyar államadósság kockázati megítélését tükröző CDS árazás elmúlt időszaki csökkenése tökéletesen lekövette a régiós országok mozgását, a nagyobb mértékű csökkenés annak köszönhető, hogy a magyar eszközök általában volatilisebbek.

A - többek között - a kockázati megítélés javulásával indokolt kamatcsökkentésekre utalva kijelentette: ha ez a pénzáramlás bármilyen okból kifolyólag megfordulna, akkor egyik pillanatról a másikra kiderülhet, hogy mostani kamatszint alacsony. Mint mondta, nagyon nehéz "belőni" a kamatszintet és mindig utólag derül ki, hogy jó volt-e egy döntés.

Az MNB eddig mindig azt mondta meg, miért nem érte el az inflációs célt?

A kerekasztal-beszélgetésen Csaba László közgazdász akadémikus hangsúlyozta: egy kis nyitott gazdaságban nem érvényes az a bevett közgazdasági megállapítás, hogy a kamatpolitikának alapvető hatása lenne kínálati tényezőkre. Az ilyen országokban a jegybanki politika az árfolyamokra lehet hatással, és ez fontos akkor, amikor az államadósság fele külföldi kézben van, a piaci szereplők nagy része pedig közvetett vagy közvetlen módon külföldi.

Elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legtöbbet az árfolyam-stabilitással tudja tenni, és nem az inflációs célkövetéssel. "Egy olyan országban, ahol 22 év alatt egyszer sem érték el az inflációs célt, az MNB apparátusa mindig arra volt jó, hogy megmondja, miért nem érték el a célt" - mondta. Leszögezte ugyanakkor, hogy általában a jegybankon kívül álló okok vezettek a magasabb inflációhoz.
A Közép-európai Egyetem tanára szerint ki kellene venni a monetáris politikát a napi politikából, különösen akkor, amikor a kérdés bizonytalanságot szül.

Nem szabad monetáris élénkítést végrehajtani

Heim Péter, Századvég Gazdaságkutató elnöke szerint a kamatszintet le lehet vinni az infláció szintje alá, azaz lehet negatív kamatszint, de az meglátszik majd a forint árfolyamán.  Mint mondta, régi "hüvelykujjszabály", hogy minden 1 milliárd eurónyi külföldi tőke távozása a magyar kötvényállományból 10 forinttal növeli az euró forint árfolyamát.

Hozzátette: amíg ilyen "őrületes mértékű" a külső kötvényállomány, nem lehet és nem is szabad monetáris élénkítést végrehajtani.