Kéménymentes belváros: így inthetnénk búcsút a szmognak

Élhetőbb városi környezetet, a fűtési idényben is tisztább levegőt, biztonságosabb otthonokat jelentene a fővárosban a távfűtés szélesebb körű használata - véli a Főtáv a szmogriadó kapcsán. Csak Budapesten minden 10-10 ezer, gáz- vagy fafűtésről távhőre váltó háztartás és közület évi mintegy 43 tonnával csökkentené a fűtési eredetű károsanyag-kibocsátást, nem beszélve az évi 8000 tonna üvegházhatásért részben felelős széndioxidról.

Drasztikus lépés jön?

Ezekre a társadalmi előnyökre is tekintettel a FŐTÁV Zrt. megkezdte a hosszú távú stratégiában szereplő „Kéménymentes belváros” program első ütemét. Ennek részeként az V. kerület Városház utcában mintegy 400 méteres vezetékpárt fektetett le, ami csatlakozhat majd az Erzsébet hídon átívelő, a belvárosba tartó, később megépülő gerincvezetékhez. A 8,5 MW kapacitású vezeték a Városház utcában a meglévő közműhelyzet figyelembevételével halad az utca egyik végétől a másikig, miközben több leágazás kialakítása is megtörtént. (Egy ilyen átmérőjű vezeték (DN250) látja el például az új Dagály uszodakomplexumot és a régi strandfürdőt együttesen.) A csővezeték kapacitása lehetőséget ad arra, hogy később akár 2-4 ezer lakás kapcsolódhasson távfűtésre a belvárosban.

A műszakilag már befejezett Városház utcai vezetékfektetés más közműépítésekkel összehangoltan történt, tekintettel arra, hogy a befejezéstől számított következő öt évben burkolatbontási tilalom lesz érvényben. A FŐTÁV Zrt. tervei szerint a következő években nagy hangsúlyt kap majd a terjeszkedés, a meglévő ezer kilométeres vezetékhálózat újabb ezer kilométerrel bővül. A cég szándékai szerint összekötik a külvárosi részeken található kilenc, szigetszerű hőkörzetet (Bécshez hasonlóan), az így létrejövő gyűrűből pedig több vezetékkel is elérhető lesz a belváros. Az V., VI, VII., illetve a VIII. kerület egy része ugyanis teljesen érintetlen, ezeket a területeket vonná be a vállalat a távfűtés rendszerébe.

Ez nagyjából 200 ezer olyan budapesti polgárt illetve intézményt érint, aki potenciális ügyfelet jelenthet a Főtávnak.

Középpontban a környezetvédelem

A következő évekre vonatkozó tervekben szerepel újabb középületek ellátása, például a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Ligetben megépülő múzeumok, a Puskás Ferenc Stadion és a környékén található ingatlanok, valamint a Népligetbe tervezett sportlétesítmények. Mindemellett fontos, hogy az új állami ügyfelek mellett egyre több piaci szereplő választja a távfűtést, ami azt mutatja, hogy a távfűtés nem csak korszerű, hanem árban is versenyképes. A minél nagyobb arányú megújuló energia előállításának érdekében a Főtáv Zrt. a közeljövőben az éves hőkapacitás 2-3 százalékát (kb. 8-10 ezer lakás) biztosító biomassza-erőművek építését tervezi.

A belvárosban az V., VI., VII., VIII. kerületek zsúfolt, magas beépítettségű területek, ahol felújításra szoruló, központi fűtéses lakóépületek, közintézmények találhatóak. A „Kéménymentes belváros” projekt első ütemében a tervek szerint elsősorban az intézményi - közszolgálati - és for-profit szektor szereplőit keresi meg a Főtáv Zrt., a lakóépületek csatlakozásával pedig a második ütemben számol a cég.

Vén öregek a fűtőberendezéseink

Az európai nagyváros műemléki belvárosi területeinek távhőre kapcsolása (lásd például Bécs példáját) fontos környezetvédelmi, levegőtisztaság-védelmi előnyöket hordoz, mivel megszűnik a helyi tüzelésből származó kibocsátás. Nem beszélve arról, hogy az elavult tüzelőberendezések és füstelvezetők folyamatos cseréje a mai kor követelményeinek megfelelő berendezésekre jelentős beruházásokat, forrásokat követel a lakóktól. Az egyedi fűtési rendszerek fajlagosan magasabb károsanyag-kibocsátása miatt az elmúlt évek adatai alapján jól kimutatható a légköri károsanyag-koncentráció növekedése a fűtési idényben.

A külső átlaghőmérséklet csökkenésével a szén-dioxidon kívül más légszennyező anyagok (a többi közt a kéndioxid, a nitrogénoxidok és a szálló por) koncentrációja ugyanis erőteljesen megemelkedik, a kibocsátás növekedése legnagyobb mértékben az épületek fűtésének következménye.

Az elmúlt években sokan a hatékonyabb földgáztüzelésről a kevésbé hatékony fa- és széntüzelésre álltak át. Ráadásul egyre több a nem kellően karbantartott, koros kazán, ezekre pedig tökéletlen égés jellemző. A fa és a szemét tökéletlen égése során pedig rákkeltő, aromás szénhidrogének keletkeznek, amelyek közül az egyik legveszélyesebb az erősen rákkeltő hatású benzopirén.

Csak Budapesten minden 10-10 ezer, a környezetbarát távhőre átálló lakás évente mintegy 27 tonnával csökkentené a nitrogénoxid-, illetve 3 tonnával a kéndioxid-szennyezést és összesen évi 13 tonna por kibocsátásától mentesülne a főváros. Nem véletlen, hogy a fejlett országokban a távhőt tekintik az egyik legfontosabb eszköznek az energiahatékonyság, az ellátásbiztonság, a környezet- és klímavédelem, valamint a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának, illetve az importfüggőség csökkentésének szempontjából.

A modern nagyvárosokban egyre inkább a távhő határozza meg a környezetbarát jövőt, a világ metropoliszaiban számos fejlesztési irány indult el az elmúlt időszakban. Párizsban a geotermia, Oslóban a fjordok hőenergiája, Londonban a metróhálózat állandó hőmérsékletű levegője, Törökországban a pisztácia héj, máshol pedig a szennyvíz felhasználásával fejlesztik az olcsó, megbízható és a városi életminőséget javító technológiát.