Az interjú rögzítése előtti napon - november 3-án jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az újabb szigorításokat, közte a szórakozóhelyek bezárását. Hogyan érintette az Akvárium Klubot az új helyzet?
Várható volt, hogy újabb szigorítások lesznek, hiszen láttuk, hogyan romlik a járványhelyzet. Annyiban speciális helyzetben vagyunk, hogy az Akvárium egy többfunkciós intézmény, három termünkben színes kulturális kínálatunk van a látogatók számára. Vagyis nem csak egy szórakozóhely vagyunk, amely a korlátozásokban érintett. A bejelentés után azt kezdtük mérlegelni, hogy megéri-e nyitva maradnunk vendéglátóhelyként, étteremként. Ennek eldöntéséhez természetesen meg kell vizsgálnunk a lehetőségeinket, hogy mekkora kiadáscsökkentés mellett tudjuk a lehető legkisebb veszteséggel működtetni a helyet. Elvileg építhetnénk a céges rendezvényekre, konferenciákra is, ha lenne erre igény, bár az elmúlt hónapokban ezek iránt érzékelhetően visszaesett az érdeklődés. (Azóta újabb intézkedések születtek, november 11-től 30 napig az éttermek nem fogadhatnak vendégeket például - a szerk.)
Mikor legutóbb, egy éve beszéltünk, a kanyarban sem volt a koronavírus járvány. Az idei tervekről esett szó, hogy bár volt már jobb évük is a 2019-esnél, de nagy elánnal állnak bele a 2020-as programokba. Aztán jött egy nagy sztornó. Fel tudja idézni a pillanatot, amikor összeállt a fejekben, hogy idén nem lesznek megtartva a fesztiváljaik?
Több pillanatot kell felidéznem ehhez. Az első április táján volt, amikor tudatosult bennünk, hogy a vírus terjedése érinteni fogja a nyári rendezvényeinket. Mérlegelve a gazdasági szempontokat és a tömegrendezvény megtartásával járó felelősséget már akkor megkezdtük a felkészülést arra a helyzetre, ha le kell fújnunk a fesztiváljainkat. Aztán később egyértelmű vált a szituáció, amikor megszületett a tömegrendezvényekre vonatkozó kormányzati tiltás. Onnantól a cég pénzügyi helyzetének stabilizálásán kezdtünk el dolgozni, illetve ezzel szoros összefüggésben megoldani azt az elég komplex feladatot, hogy a fesztiváljaink több tízezer jegyvásárlójának minél előbb tudjunk valamit mondani. Ez a házon belül csak refund policynek nevezett elszámolási folyamat, egy elég bonyolult művelet volt, hiszen el kellett érnünk valamennyi vásárlónkat, le kellett fejlesztenünk különféle szoftvereket, programokat, és ki kellett dolgoznunk az egész procedúra koncepcióját is.
Nyárra végül el tudtuk indítani a folyamatot. Egészen jövő májusig nyitva áll a jegy-, illetve bérletvásárlóink számára a lehetőség, hogy döntsenek, mi legyen a belépőjükkel. Aki vissza akarja kapni a pénzét, annak visszautaljuk, aki viszont át szeretné váltani a jövő évi rendezvényeinkre a belépőjét, azt is megteheti. Ennek érdekében lényegében semmit nem kell csinálna, automatikusan megkapja az új jegyét.
Mennyien döntöttek úgy, hogy nem kérik vissza a pénzt?
Eddig úgy tűnik, sokan döntenek úgy, hogy átviszik jövő évre a jegyüket, a vásárlóinknak majdnem a fele nem váltotta még vissza a belépőjét.
Volt olyan a stábból, aki elkapta a koronavírust? Milyen óvintézkedéseket hoztak a járvány terjedésének megakadályozására házon belül?
Volt olyan a csapatunkban, aki elkapta a koronavírust, de mivel home office-ban dolgoztunk, a többiek nem voltak kitéve a fertőzésveszélynek.
Mekkorát buknak a járvány miatt? Tartalékból fedezik ezt az évet, vagy külső forrás bevonására van szükség?
Nagyságrendileg már látjuk. A veszteségeink két fő részre oszthatók, egyrészt vannak a fesztiváloknak azok a direkt költségei, amelyeket már elköltöttünk tavaszig, amikor kiderült, hogy meghiúsulnak a rendezvények. Ezek elsősorban marketing-kommunikációra, kampányra elköltött összegek, műszaki kivitelezésre kifizetett előlegek, illetve különféle gyártási költségek. Ez az egyik fő költségelem, amit már mindenképpen elbuktunk. A másik, nagyobb tétel a cég működési költsége, amely főleg a bér- és járulékköltségekből, iroda- és raktárbérletből, különféle állandó kiadásainkból áll össze. Mivel ezt az ún. „overhead”-et korábban a portfoliónkba tartozó négy-öt esemény termelte meg, ezt szintén a veszteségeinkhez kellett írnunk.
Milliárdos nagyságrendről. Ami pedig a fedezetet illeti, egy banki hitelkonstrukció keretében próbáljuk ezt részben finanszírozni. Mindemellett elég drasztikus költségmegszorításokra is kényszerülünk.
Ma még nem tudjuk, hogy jövőre visszatérhet-e a fesztiválszezon. Hogy lehet így készülni a programokkal? Elvileg lassan el kellene kezdeni értékesíteni a bérleteket.
Nem tudunk más csinálni, mint bízunk abban, hogy 2021-ben meg tudjuk rendezni a fesztiváljainkat, ennek szellemében kezdtük el lekötni a fellépőket. A kampány ütemezését azonban kénytelen vagyunk a megváltozott helyzethez igazítani. Volt olyan évünk, amikor már késő ősszel, kora télen el tudtuk indítani a kampányt, ez most átcsúszhat a következő évre.
Ilyen helyzetben célszerű inkább olyan előadókkal szerződni, akik biztosan el tudnak jönni? Például több magyar fellépővel?
A három nagy fesztiválunk egyik legfontosabb hívószava, hogy igazán komoly nemzetközi sztárokat, headlinereket vonultat fel. Ebben nem tervezünk koncepcióváltást. Továbbra is a legkeresettebb produkciókkal tárgyalunk, azok egy részét már le is kötöttük. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a népszerű hazai zenekarokban ne gondolkodnánk a jövő évben.
Az idénre tervezett programmal készülnek 2021-re, vagy új koncertlistát kell összeállítani?
Van olyan fesztiválunk, ahol igyekszünk az idei programból minél többet átemelni, de lesz olyan eseményünk is, ahol változtatni kell a „line up”-on. A Sziget vagy a VOLT Fesztivál esetében lehetnek olyan előadók, akik például jövőre nem turnéznak, amihez kénytelenek leszünk alkalmazkodni.
Tavaly 5-10 százalékos áremelést terveztek erre az évre, ezt átmentik a következő esztendőre?
Most pont abban az időszakban vagyunk, amikor a jegyértékesítési koncepciót dolgozzuk ki (jegyárakat, jegyárfordulókat), de annyit elárulhatok, hogy nem tervezünk számottevő jegyáremelést.
Többmilliárdos támogatást kaptak a fesztiválok, klubok
A járvány miatt lefulladó hazai fesztiválpiac megsegítésére 700 millió forintos keretösszeggel indított támogatási programot szeptember első felében a Magyar Turisztikai Ügynökség. A programon keresztül a koronavírus-járvány miatt elmaradt, vagy jelentősen csökkentett programmal megvalósult, 500-nál nagyobb létszámú könnyűzenei fesztiválok szervezőit támogatták. Korábban, még augusztusban jelentette be a kormány, hogy 5,3 milliárd forintos keretet nyit a raktárkoncertek megrendezésére, ezen felül pedig 2,12 milliárdos összeget különítettek el a klubélet támogatására.
Mikor indulhat a bérletárusítás? Más években ilyentájt már volt erről bejelentés.
Most úgy látjuk, a jelenlegi pandémiás helyzetben ez nem lenne igazán időszerű, hiszen az emberek ezekben a nehéz napokban nem a jövő nyarukat tervezik, így erre idén valószínűleg még nem kerül sor, csak a jövő év elején.
Lesz változás a helyszíneket illetően? Tavaly ilyenkor a befogadó települések panaszaitól volt hangos a sajtó.
Úgy tervezünk, hogy a fesztiváljaink maradnak a korábbi helyükön, a VOLT Produkció szervezésében megvalósuló B my Lake jövő évi helyszíne nem tisztázott még, de alapvetően Balaton-parti helyszínben gondolkodunk.
Mit jelez az üzleti tervük 2021-re? Ha jövőre sem lehet megrendezni a fesztiválokat, az mekkora kihívás elé állítaná a cégeiket?
Még nincs végleges üzleti terv 2021-re, de már készítettünk különféle számításokat. Örülnénk, ha az idei évi veszteségeinket el tudnánk kezdeni törleszteni, lefaragni.
Mit gondol a raktárkoncertekről, volt ennek szakmai értelme? Vagy csak a zenészek megélhetése miatt volt fontos?
Annyiban mindenképpen volt értelme, hogy a hazai zeneipar egyik legfontosabb szegmensét, a zenészeket, előadóművészeket, illetve a stábjukat, velük dolgozó háttérmunkásokat, valamint a produkciókkal együttműködő technikai szolgáltató cégek egy részét segítette. Jó lenne, ha még szélesebb lehetne a támogatással megcélzott kör, és erre születtek is már különböző pályázatok, segélycsomagok. A hazai fesztiváloknak és kluboknak is megnyitottak egy támogatási keretet. Nem állítom, hogy a zeneipar valamennyi szereplője meg van mentve, de az látszik, hogy elindult a folyamat, ami remélhetőleg nem fejeződik be ezzel.
Összességében elmondható, hogy a fesztiválpiac, illetve annak a Sziget portfolióba tartozó része nem sérült idén annyira, hogy kérdőjelessé váljék a fenntartásuk a következő évben?
Az állítás első fele nem igaz, mert nagyon nagy veszteségeket szenvedett el a fesztiválipar. Mi vélhetően valahogy át fogjuk tudni vészelni ezt, mert piacvezetőként stabilabb lábakon állunk, így költségracionalizálással, kiadásaink átütemezésével és hitelekkel remélhetőleg túl fogunk élni. Ez persze attól is függ, hogy meddig tart ez az időszak, mikor indul be újra a turizmus, és mikor állnak talpra a turisztikai szektor legfontosabb szolgáltató ágazatai, mint például a légitársaságok, utaztató cégek. De elég nagy ütést kapott az ágazat, amiből sok szereplőnek nehéz lesz felállnia. Azt gondolom, lesznek olyanok, akik nem fogják tudni folytatni, legyen szó akár fesztiválról, klubról vagy más szórakoztatóipari szereplőről.
Aki áresésre várt, annak csalódnia kell. 
