Ön 2000-ben alapította a Replant Cardo Kft-t, majd számos más céget is, tehát volt ideje megtapasztalni azt, miképp változtak meg azóta a dolgok. Hogy látja, milyen ívet járt be az az orvostechnikai szektor az elmúlt időben, különös tekintettel az elmúlt 16 évre?
Amikor 26 éve céget alapítottam, nem gondoltam, hogy a nyugdíj korhatárt elérve is ilyen aktív maradok. Oka van annak, hogy mégis itt vagyok, de remélem, hogy ha helyre zökkennek a dolgok, már többet pihenhetek. A problémák 2006-ban kezdődtek. Akkor mind a gyógyászati segédeszközök, mint az orvostechnikai eszközök körében elég aktív párbeszéd és együttműködés zajlott a döntéshozók, a szakma, valamint a gyártók és a forgalmazók között. Az akkori OEP-pel két hétig tárgyaltunk, aztán 1 évig tudtuk, mire számítsunk. 2006-ban azonban megszületett a Gyftv. (a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás törvénye). Ekkor szűntek meg a tárgyalások. Akkor még egyaránt foglalkoztam járóbeteg, illetve kórházi ellátással is, de 5 éve eladtam a Replant4Care Kft-t, a hazai sztómaterápiábana legnagyobb, járóbetegellátással foglalkozó cégemet a be nem látható jövő és a problémák miatt.
Ugyanis a törvény hiába vágott rendet a gyógyászati segédeszközök terén, és örült mindenki az elején, – nem vettük észre az óriási csapdát, amit elrejtettek benne. Menet közben jöttünk rá, hogy ez a törvény semmilyen kapcsolatban nem áll a gazdasági helyzettel és a tb-támogatott árakkal.
Se az infláció, se a forint árfolyama, se a bérnövekedés, semminek a hatása nem tudott beépülni a támogatott árakba. Így aztán a cégek – mint a béka, amit lassú tűzre tesznek főzni -
elkezdték visszafogni a költéseiket. Jó pár éve személyesen tárgyaltam az akkor még létező Egészségügyi Minisztérium, illetve a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkáraival, hogy lehetetlen így árakat tartanunk, a margin elfogyott. Semmi nem történt, sőt,
a kormány egyszerűen nem ismerte el a valós gazdasági folyamatokat és ki merem mondani, hogy a 2003-as utolsó ártárgyaláson megállapított forintárakat adja meg a NEAK a gyógyászati segédeszközök forgalmazására azóta is. Ezért kiszálltam a járóbetegellátásból, mert a NEAK miatt lett egy olyan rajtam kívül álló hatalmi erő, aminek semmi köze nem volt a közgazdaságtanhoz.
A teljes interjút laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor oldalán olvashatja el.
A blue chipek közül csak a Mol tartja magát. 
