251 milliárd fonttal rövidítette meg a brit gazdaságot az első korona-év

Összesen 251 milliárd fontot bukott a brit gazdaság tavaly márciustól idén márciusig, áll a tekintélyes londoni gazdasági-üzleti elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) friss jelentésében, írja a Guardian. Ez az összeg annyi, mint a délkelet-angliai régió egy teljes évnyi gazdasági teljesítménye, Skócia éves teljesítményének pedig majdnem a duplája.

A tanulmány szerint ugyan az egész ország megszenvedte a lezárásokat, de a korlátozások pont a legszegényebb régiókat sújtották a legjobban. Az elemzőház jelentése szerint a Nagy-Britannia északi és déli régiója közti vagyoni különbség csak mélyülni fog, ha a kormány nem tesz semmit az aránytalanság mérséklése érdekében.

A CEBR mostani jelentésének kiindulópontja az az előrejelzés volt, melyet még a koronavírus megjelenése előtt adtak ki. Annak a számait vetették össze a brit gazdaság jelenlegi adataival, mely tehát pont 12 hónapnyi pandémia nyomait viseli magán. Eszerint a britek bruttó hozzáadott értéke több mint 250 milliárd fonttal alacsonyabb, mint amekkora a Covid nélkül lett volna.

A tanulmány szerint különféle régióspecifikus korlátozások tovább növelték a már amúgy is meglévő gazdasági egyenlőtlenségeket az országon belül. Abszolútértéken az összes régió közül London volt a tavalyi év legnagyobb vesztese, ahol 51,4 milliárd fontnyi volt a bukás. Ezt követi Dél-Kelet és Kelet-Anglia, 34,7 és 26,6 milliárd fontos bukással.

De a fővárosnak, mondhatni, volt is honnan lezuhannia, annyival erősebb gazdaságilag a többi régiónál, és ha csak a saját határain belül vizsgáljuk, akkor sokkal olcsóbban megúszta a lezárásokat, mint a kevésbé pénzes régiók. London termelte Nagy-Britannia bruttó hozzáadott értékének majdnem 25 százalékát a lezárások előtt. A bukása 20,5 százalékos volt, vagyis saját teljesítményének közel 80 százaléka így is megmaradt. Ez azzal magyarázható, hogy a város termelése nagyban hagyatkozik a pénzügyi, biztosítási, információs és kommunikációs szektorra, ezekben pedig javarészt simán ment az átállás a home office-os működésre. Ezzel szemben Skócia, Wales, West Midlands megye, East Midlands megye és a Kelet-Anglia régió többet veszítettek, mint amennyit jellemzően bele szoktak tenni a közösbe. A londoni példával összevetve tehát ezekben a régiókban a bukás nem 20,5, hanem több mint 100 százalékos volt.

Sam Miley, a CEBR egyik közgazdásza szerint ez az egyenlőtlenség várhatóan a válságból való kilábaláskor is megmarad, lesznek régiók, melyek az újranyitást követően is magasabb munkanélküliségi rátával és nagyobb volumenű cégbezárási hullámmal kell majd, hogy megküzdjenek.

Jön a digitális írástudatlanok generációja?

A brit nemzeti statisztikai hivatal legfrissebb jelentése szerint a szigetország GDP-je 9 százalékkal volt kisebb februárban, mint egy évvel korábban, az első lezárást megelőzően. Az oktatás és a foglalkoztatás közti kapoccsal foglalkozó Learning and Work Institute jelentése szerint pedig a válságból való kilábalást megnehezítheti, hogy az utóbbi években - tehát a lezárásoktól függetlenül - nagyot zuhant az informatikai képzésekre jelentkező fiatalok száma, vagyis komolyabb krízis várható a digitális írástudásban.

A LWI arról írt, hogy 2015 óta 40 százalékkal kevesebb brit tanuló választott IT-val foglalkozó tárgyakat a középiskolában, és az "A"-val (ötössel) teljesített GCSE-tesztek száma is bezuhant azok között, akik mégis belevágtak valamelyik informatikai képzésbe (a GCSE a General Certificate of Secondary Education rövidítése, ez a magyarországi gimnáziumi érettséginek felel meg). Az LWI jelentése szerint a brit munkaadók kevesebb mint fele véli úgy, hogy a pályakezdők megfelelő informatikai tudással rendelkeznek. A jelentés szerint a digitálisan írástudók iránti kereslet és azok kínálata közötti szakadék a munkaerőpiacon már eddig is fontmilliárdok kiesését okozta a brit gazdaságban, és ez a szakadék "katasztrofálissá" mélyülhet, ha a kormány sürgősen nem lép közbe.

(Guardian)