Li Jang, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia alelnöke elmondta, hogy Kínában a hazai fogyasztás ezentúl is gyorsan bővül majd, mert javítják a szociális ellátórendszert és emelik a minimálbért. A jüan "globalizálása" és Sanghaj világszintű pénzügyi központtá fejlesztése előkelő helyen van a kínai kormány napirendjén, és ez hozzá fog járulni a növekedéshez - mondta Pej Csang-hong, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia pénzügykutató intézetének igazgatója.

Mindent egybevetve, mivel tavaly a kínai gazdaság növekedése rendezetten lassult, ez megalapozza az idei növekedést, a 8 százalékos ütem fenntartható - vélte Csia Kang, a kínai pénzügyminisztérium kutatóintézetének vezetője.

A múlt héten némi riadalmat keltett a tőkepiacokon a friss hivatalos adatsor arról, hogy januárban a kínai import 15,3 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, miközben az export csak 0,5 százalékkal csökkent. Ez azonban a kínai holdújévi munkaszüneti napok torzító hatását tükrözi. Kína 2009 óta nagyrészt teljesíti a külvilág elvárását: exportja azóta majdnem minden hónapban lassabban nőtt, mint a behozatala. Így Kína kereskedelmi többlete tovább csökkent: tavaly 155,1 milliárd dollárra a 2010-es 181,5 milliárdról.

Eközben Kínában a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítése a nyugati világban elképzelhetetlen ütemben, változatlan áron 11,6 százalékkal nőtt tavaly is, habár az általános lassulással összhangban elmaradva a 2010-es, 14,8 százalékos ütemtől. A termelő beruházások tavaly 16,1 százalékkal bővültek a 2010-es, 19,5 százalékos ütem után.

Tavaly az első negyedévben 9,7 százalékkal volt nagyobb a kínai GDP az egy évvel korábbinál. A növekedés a második negyedévben 9,5 százalékra, a harmadikban 9,1 százalékra, a tavalyi utolsó negyedben 8,9 százalékra lassult a kínai statisztikai hivatal szerint. Így tavaly a kínai gazdaság növekedési üteme 9,2 százalékos volt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idei évre 8,2 százalékos többletet jósol a szeptemberben várt 9,0 százalék helyett; tavaly júniusban még 9,6 százalékot jósolt.

A világ második számú gazdasága, Kína hazai összterméke (GDP) az eddigi rekord évben, 2007-ben 14,2 százalékkal bővült. Utána 2008-ban 9,6 százalékosra, 2009-ben 9,1 százalékosra lassult a növekedés, majd 2010-ben 10,4 százalékkal bővült a kínai gazdaság.

A kínai belgazdasági és a nemzetközi körülmények ismeretében a gazdaság teljesítményének lassulása idén is folytatódni fog, s a következő hónapokban még jelentősebb lesz. Kína két legnagyobb exportpiaca, az Európai Unió és az Egyesült Államok minden jel szerint egy ideig még nem lesz a korábbi mértékben felvevője a kínai áruknak, s Japán irányába is az export csökkenésével számolnak.