|
| Az ikertornyok helyén épült New York-i One World Trade Center (MTI/AP/Julio Cortez) |
A BBC elemzése szerint az amerikai hírszerzés hagyományosan abból a társadalmi rétegből választja ki munkatársait, amelyhez vezetői tartoznak: a nagy többség fehér, protestáns, a felső- vagy középosztályból származó férfi.
Azok kétségkívül kiváló képességűek, a rendkívül szigorú felvételi vizsgák és vizsgálatok után 20,000 jelentkezőből egyet vesznek fel. Ugyanakkor egészen a 80-as évekig nem alkalmaztak etnikai kisebbséghez tartozókat. Ez a kiválasztás pedig azt jelentette, hogy a hírszerzés nem érzékelt jelenségeket, amelyeket érzékelniük kellett volna.
Így például Oszama bin Ladenről annyit tudtak, hogy barlangban élő, kezdetleges ember és nem tudták, hogy tudatosan választott, Mohamed prófétát utánzó életmódjával mekkora hatást tudott gyakorolni a muszlimokra. A „primitív” barlanglakónak 2000-re mintegy húszezres tábora lett, többnyire felsőfokú műszaki végzettségű fiatal muszlimokból.
A CIA elemzői abban az időben nem számoltak nagyobb terrorista támadással és nem tartottak Ladentől. Elmulasztották, hogy behatoljanak ügynökeikkel az al-Kaidába, nem figyelmeztettek a közelgő veszélyre. Azért sem, mert a CIA kiegyensúlyozott körülmények között felnőtt munkatársainak semmi tapasztalata nem volt arról, hogyan radikalizálódhatnak nehéz körülmények közé kerülő fiatalok.
A hírszerzés a 2001-es merényletet követően tett lépéseket, hogy megfelelően bővítse gárdáját, de az erre vonatkozó 2015-ös belső jelentés is elégtelennek minősítette a változásokat.
A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, Bod Péter Ákos a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett versenyképességi stratégiát elemzi. 
