Szír és libanoni harcosok érkeznek hamarosan Moszkva meghívására az ukrán városi harcokra. De nem ők lesznek az első muszlim katonák, akik a Kreml zászlaja alatt segítik az inváziót.
A háború kezdete óta a csecsen erők integráns részei Putyin terveinek. Nyugati hírszerzők megerősítették, hogy csecsen fejvadászok már a konfliktus elején utasítást kaptak vezető ukrán politikusok likvidálására, de a művelet sikertelen lett.
De ki az a Ramzan Kadirov?
Mielőtt a Csecsen Köztársaság feje lett 2007-ben, a 45 éves Ramzan Kadirov vezérőrnagy több szerepet is betöltött. Volt apjának – Ahmad Kadirov volt csecsen elnöknek – a testőre és sofőrje, aztán végül a kis köztársaság miniszterelnöke.
De a folyamatos és legfontosabb szerepe mind a mai napig az, hogy Putyin elnök egyik leghűségesebb támogatója.
Apja 2004-es meggyilkolása után kapta első kormányzati vezetői pozícióját, mint miniszterelnök-helyettes. Általános vélemény szerint Putyin ekkor adhatott neki teljeskörű felhatalmazást a csecsen önállósági mozgalom leverésére és az önkényuralom bevezetésére.
Cserébe az orosz kormány jelentős anyagi támogatást nyújtott a padlón lévő gazdaság és ország újjáépítésére, amit Kadirov vezényelt. Három évvel később Putyin Csecsenföld elnökévé nevezte ki. A „The New Yorker” beszámolója szerint napjainkban a csecsenföldi központi költségvetés bevételeinek 85 százaléka származik az orosz kormányzattól.
Mióta bevezette az egyeduralmat, Kadirov személyi kultuszt is kiépített Csecsenföldön. A fővárosban, Groznij szívében található a Kadirov Mecset, kőhajításnyira a Kadirov-tértől. A propaganda és a megfélemlítés jelentik hatalmának két fő oszlopát és aki kellemetlen kérdéseket tesz föl, az hamar alulról szagolhatja az ibolyát.
Kik azok a „Kadirovisták”?
Az apjától örökölt felelősségek egyike volt a „Kadirovisták” feletti ellenőrzés. Ezt az 1994-es Első Csecsen Háború kitörése után alapították, amely az első időszakban csecsen szeparatista milicistákból állt, akik az idős Kadirov személyes hadseregének feladatát látták el. Ekkor még az orosz haderő ellen harcoltak és le is győzték azt.
Miután az idős Kadirov az oroszok mellé állt az 1999-es Második Csecsen Háborúban, ez a milícia elkezdte legyilkolni mind a szeparatistákat, mind a dzsihadistákat és egy valódi államrendőrséggé vált. Amikor Ramzan 2004-ben a parancsnokuk lett, egy részük beintegrálódott az orosz biztonsági szervekbe, modern fegyvereket kaptak és Moszkva hivatalosan elismerte őket, mint bűnüldöző szerv.
2016-ban aztán névleg az újonnan alakult Orosz Nemzeti Gárda parancsnoksága alá kerültek, de Kadirov közvetlen hatalmat gyakorol a mai napig felettük. A Kadirovisták napi szinten hajtanak végre emberrablást, kínzást, gyilkosságot - beleértve a Kadirov kritikusai ellen külföldön végrehajtott gyilkosságokat.
A Krím 2014-es annexiójának előestéjén Kadirov Kelet-Ukrajnába vezényelte belügyi csapatait. Később ezt letagadta, azt állítva, hogy tudomása nélkül utaztak a Kadirovisták a Donyec-medencébe. Ezzel csak megerősítette Putyin narratíváját, miszerint „ellenőrizetlen” önkéntesek harcolnak orosz oldalról. Holott valójában szerte Csecsenföldön verbuváló központokat állítottak fel önkéntesek toborzására és zaklatták azokat, akik nem jelentkeztek.
A csecsenek Ukrajnában
A mostani háborúban ezeknek a brutális martalócoknak a bevetése mindenekelőtt pszichológiai nyomásgyakorlásnak számít az ukránok ellen. Az orosz állami média ezért olyan képeket mutatott, amelyeken a csecsen harcosok Dél-Ukrajnában gyülekeznek, és a likvidálásra kijelölt személyek nevét és fényképét nyújtják át nekik.
Putyin és Kadirov mára politikai és biztonsági szimbiózisban élnek. Mindketten központosított, autokrata hatalmat gyakorolnak és bármilyen disszidens hangot kíméletlenül meg tudnak torolni.
A Kadirovisták jelenléte Ukrajnában azt mutatja, hogy a Kreml városi gerillaharcokra készül. A csecsenek nemcsak a helyi ukrán ellenállás leküzdésére lehetnek hasznosak, hanem a morálisan gyenge orosz csapatok megfegyelmezésére is.
De a Kadirovisták elkötelezettségéről szőtt legenda szétoszolhat, ha az ukrán háború elhúzódik és tovább nő az orosz – beleértve a csecsen – megszállók halottainak száma. A Kadirovisták ráadásul gyengén integrálódnak az orosz hadigépezetbe, amely amúgy is logisztikai és kommunikációs problémákkal küszködik. Egy még véresebb forgatókönyv megvalósulása esetén a csecsenek akár ki is farolhatnak ebből a rosszul megtervezett intervencióból.
A közel-keleti háború gyengítette a globális részvényárakat. 
