A II. világháború végén az USA vezetésével létrehozták azt a pénzügyi rendszert, amely többé-kevésbe a mai napig fennáll. Egy új globalizációs korszak hajnalán ennek keretében Washington és szövetségesei felállították a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és a Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bankot (IBRD, amely ma a Világbank-csoport öt szervezetének egyike). Kiemelt hatalmat adtak az Egyesült Államoknak azáltal, hogy a rendszer középpontjába az amerikai dollárt állították, mely így a világ tartalékvalutájává vált.
Az amerikai dollár tartalékvaluta-státusza számos előnnyel jár az Egyesült Államok számára más országokkal szemben. A világ legfontosabb árucikkeivel még mindig dollárban kereskednek, akkor is, ha azokat nem az Egyesült Államokban állítják elő. A jelenlegi dolláralapú rendszernek köszönhetően az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve más országokhoz képest büntetlenebbül képes felhalmozni hatalmas adósságokat.
Ez a pénzügyi dominancia ugyanakkor azt is lehetővé teszi Washingtonnak, hogy sikeresen hajthassa végre saját geostratégiai céljait világszerte.
Kihívás a globális dominanciával szemben
Az utóbbi időszakban megerősödött számos feltörekvő ország részéről egy alternatív pénzügyi erőközpont létrehozásának igénye. A BRICS-országok idén július 16-án a brazíliai Fortalezában megállapodtak, hogy saját valutalapot (Contingent Reserve Bank, CRA) és fejlesztési bankot (New Development Bank, NDB) hoznak létre. Utóbbinak Sanghaj lesz a székhelye, egyelőre 50 milliárd dolláros alaptőkével (a tagországok tíz-tíz milliárd dollárral szállnak be), amit idővel megdupláznak. A tervek szerint az NDB a Valutaalappal szemben a BRICS-országokban és az "általuk képviselt" fejlődő régiókban fejlesztene elsősorban.
Az alternatív Valutaalap, vagyis a CRA 100 milliárdos alaptőkéjébe Kína 41 milliárddal, Brazília, Oroszország és India 18-18 milliárddal, Dél-Afrika pedig 5 milliárddal száll be. A bank kimondott célja, hogy a BRICS-országok érdekeit juttassa érvényre, kimondva-kimondatlanul a nyugati befolyás alatt álló IMF-fel szemben.
Kína nyújt alternatívát
Az utóbbi hetekben pedig valósággal forrt a levegő a kínai deviza piacán. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozón a hét elején Pekingben Kína aláírt Kanadával egy egyezményt, amelynek értelmében Torontóban létesül az első észak-amerikai offshore jüan központ és aláírtak egy 200 milliárd jüanos kétoldalú deviza-swap megállapodást is. Számos intézkedéssel növelni fogják a jüan használatát a kétoldalú kereskedelemben és befektetésekben.
Kína hasonló deviza-swap megállapodásokat kötött Malajziával és Katar-ral is a napokban.
Két héttel ezelőtt Ázsia vezető pénzügyi központja, Szingapúr megteremtette a közvetlen konvertibilitást a szingapúri dollár és a jüan között. A brit kormány eközben renminbi kötvényt adott ki, a világ első külföldi kormányaként, amely adósság-levelet bocsát ki a kínai devizában.
Dél-Korea jüan tartalékai egy év alatt 55-szörösére (!) ugrottak, az EKB-ban pedig napirenden van a jüan felvétele a tartalék-valuták közé. Az ember kapkodja a fejét..
Moszkva-Peking tengely
A globális politikai hőmérséklet emelkedésével a két ország közötti, dollárt kizáró egyezmények biztonságpolitikai üzeneteket is hordoznak. A Majdan-téri ukrán tüntetéseket és annak kimenetelét mindkét ország puccsnak tekinti és a szervezésért a felelősséget a Nyugat nyakába varrja. A moszkvai tőzsdén az év eleje óta az ötszörösére nőtt a kínai jüannal való kereskedelem mértéke a Nyugat Oroszországgal szemben alkalmazott szankcióinak a hátterében.
Az orosz pénzügyminiszter helyettes, Alekszej Mojszejev a napokban kijelentette, hogy Oroszország és Kína már a közeljövőben jüanban és rubelben számoltathatják el a kereskedelmi forgalmuk felét. A Gazprom például mérlegeli annak a lehetőségét, hogy Kína jüanban fizesse ki a gázt a mintegy 400 milliárd dollár értékű hosszú távú szerződések esetén. A szakértők szerint egy harmadik ország pénznemének a kizárása az orosz-kínai kereskedelemből jelentős mértékben erősítené a rubel és a jüan pozícióját globális színtéren.
Az Európai Unió és Japán szankcióinak a figyelembe vételével az orosz cégek jelentős része a kínai és a hongkongi bankrendszerre kezdett el összpontosítani. A nagy cégek, mint a Megafon és a Norilsk Nickel a betéteinek egy részét már átkonvertálta amerikai dollárból jüanba és hongkongi dollárba, és kínai bankokban helyezte el azokat. És ez még csak a folyamat kezdete.
Putyin orosz elnök hétfőn Pekingben kiemelte, hogy egyszerűsödni fognak a kínai jüan használatának a lehetőségei Oroszországban. "Együttműködésünk keretében kiterjesztjük nemzeti devizáink használatát kereskedelmi forgalmunkban" - mondta. Hozzátette: az első ilyen ügyletek már megszülettek és felhívta a figyelmet, hogy a megoldást az energiahordozók kereskedelmében is alkalmazni fogják.
A kínai gyártó piacra dobta a Mate 70 okostelefont, saját operációs rendszerrel és műhold kapcsolattal. 
