Karvalits Ferenc azt mondta, hogy a tárgyalópartnerek rögzítették: a magyar kormánytól hivatalos, jogi formulákba öntött választ várnak a kifogásolt kérdések orvoslására, és ezeket a válaszokat a hírek szerint a magyar kormány pénteken elküldte Brüsszelbe. Amennyiben ezek a válaszok megfelelnek az EU és az IMF elvárásainak, akkor kezdődhetnek a hivatalos tárgyalások a hitelmegállapodásról, amennyiben a válaszok után további kifogások merülnének fel, akkor további egyeztetések válnak szükségessé - magyarázta az MNB alelnöke hozzátéve, hogy az EU/IMF páros nem elégszik meg a kormány elkötelezettségével, egyértelműen a kifogásolt törvények egyes szakaszainak parlamenti változtatásához ragaszkodik. A jogi elvárásokat az Európai Bizottság fogalmazta meg - egészítette ki a választ.
Karvalits Ferenc elmondta, hogy a jegybanki függetlenség biztosítása az EU-hoz való csatlakozáskor aláírt egyezmény egyik meghatározó passzusa, vállalt kötelezettség. Az EU megismerve az MNB-ről szóló törvényt, illetve a sarkalatos törvényt, mindkét esetben több ponton emelt kifogást a jegybank függetlenségét sértő, és az esetleges politikai befolyásolás lehetőségét megteremtő intézkedések miatt - mondta a jegybank alelnöke. Karvalits Ferenc szerint nem az MNB elnökének eskütétele és az elnök fizetése a leginkább kifogásolt kérdés. Az Európai Bizottság valamint az Európai Központi Bank és a magyar kormány közötti vita nem az elnöki fizetés összegéről szól, hanem arról, hogy a jegybanki függetlenség a monetáris döntéshozók mandátumával függ össze.
Ami azt jelenti, hogy a monetáris döntéshozók számára kiadott mandátum - és fizetés - annak kezdetétől a végéig nem változtatható. Pontosabban változtatható, ha a változtatást konzultáció előzi meg és megegyezés zárja le. Mivel a mandátum alatti felelősségi viszony nem változhat, ezért a pénzügyi felügyelet és a jegybank összevonása utáni helyzet, miszerint az MNB elnöke alelnök lenne az új szervezetben, a jegybanki függetlenség csorbulását jelentette volna - mondta Karvalits Ferenc.
