Nem várunk jelentős forintgyengülést, hiszen a külső finanszírozási képessége pozitív, ezért nincs szükség a forint leértékelődése. Bár a forintgyengülés növelhetné a gazdasági növekedést, ám ekkor romlana az import-helyzet. Sokkal fontosabb lenne ebből a szempontból az euró gyengülés más devizákkal, így pl. a dollárral szemben, mert ez növelné a magyar versenyképességet – vélekedett Suppan Gergely, Takarékbank vezető elemzője a Napi.hu makrokonferenciáján.
A forintot támogathatja a kedvező olajár – a 80 dollár alatti szint 1,5-2 milliárd euróval javíthatja a külkermérleget.
Ráadásul Suppan szerint belső tényezők alapján az államháztartás ismét kedvező meglepetést okozhat. Az idén 2,3 százalékos lehet a hiány és a jövőre a tervezett 2,4 helyett 2,0 százalékos hiány is elérhető. A költségvetés kamatkiadásai már most 120 milliárddal kisebbek, mint egy éve, év végére a különbség 150 milliárd lehet Suppan szerint.
Mivel az idei költségvetés 70-80 milliárdos kamatkiadás-csökkenést tervezett csak, a fennmaradó tétel számottevően javíthatja a költségvetési helyzetet. A trendek folytatódása egyértelműen a felminősítés felé mutat, amely még olcsóbbá teheti a finanszírozást - persze nemzetközi változások is beleszólhatnak a gazdasági helyzet alakulásába – hívta fel a figyelmet Suppan Gergely.
Év végén erős, jövőre gyenge forint?
A kormányzat rövid távon év végére erős forintra törekszik – ennek a devizaadósság miatt szükség van. Ha viszont végbemegy a forintosítás, onnantól az átváltáskori árfolyamnál gyengébb forint árfolyam lesz a kormány érdeke – már csak azért is, hogy indokolni tudja majd az emberek felé a mostani átváltási szinteket – mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.
A szakember szerint ő nem ért egyet az állítással, ám a kormány e tekintetben eltökélt azon vélemény mellett, mely szerint a deviza leértékelés nem segíti az exportot. Emiatt Vértes arra számít, hogy az év második felére komoly mértékben gyengítheti a forintot a kormány – egész az év végéig, amikor újra fontos kérdés lesz a december 31-i fordulónap.
Ilyen megítélés mellett ki fog beruházni?
A magyar gazdaságpolitika megítélése rendkívül rossz, a kormányzati adóváltozások elképesztő helyzetbe hoznak bizonyos szektorokat, s ez az üzleti környezet további romlását fogja magával vonni. Márpedig a negatív üzleti környezet nem segíti az üzleti beruházásokat s Vértes szerint ezen az nhp sem tud segíteni, érdemi növekedést hozni. A megoldás csak arra jó, hogy a prognosztizált beruházás-visszaesést meg tudta állítani – mondta. A kutató szerint a GKI-nél beruházások jelentős lassulásával számolnak a mostani 10 százalék körüli növekedési szintről, sőt Vértes szerint maga a kormány is 2016-ra már mínusszal számol.
A beruházások megugrása csak kismértékben köthető a versenyszféra beruházásaihoz – az állami beruházások felfutása most az uniós források kiszórásának volt köszönhető, ezek azonban az EU-támogatások ciklusossága miatt a következő időben nem tudják segíteni az állami beruházásokat.
A magánberuházások kezdenek ráépülni az állami beruházásokra, a II félévben már érdemi növekedés volt a versenyszférában, bár ez valóban csak átmenetinek tűnik – vélekedett Suppan Gergely. A szakember szerint ugyanakkor számos új, nagy kapacitás áll majd munkába a jövő évben, ezért 2015-re a feldolgozóipar felfutása miatt nem számolnak komoly beruházás-visszaeséssel. Ami teljesen mélyen van, az az ingatlanpiac az elemző szerint.
Káros a hazai-külföldi szembenállás
Chikán Attila, a Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának igazgatója úgy vélte, a hitelkínálat valóban javul, az azonban nem látható, hogy a keresleti oldal miért erősödne. Nincs meg a bizalom a saját beruházások növelésére – a költségvetési és adórendszer változások teljesen véletlenszerűek, amelyek miatt a cégek egyszerűen még alacsony kamat mellett sem mernek beruházni, mert nem látják biztosítva, hogy el is tudják adni a termékeiket. Az aggregált mutatók persze kedvező helyzetet mutathatnak, ám ettől még a cégek másképp érzik magukat – mondta a professzor. Nem indulhatunk el egy, az autóiparra épülő monokultura felé, mert az rendkívül komoly kockázatokkal jár – figyelmeztetett a professzor.
Chikán szerint téves azt gondolni, hogy a törésvonal a hazai és a külföldi tulajdonú vállalatok között húzódik, ezért ha ilyen alapon akarunk egyes iparágat szabályozni (pl. a kiskereskedelem terén) rendkívüli problémákkal állunk szemben.
A politikának nem számítanak a gazdasági törvények
A gazdaság szakkérdés, de túl szemérmesek vagyunk, ha nem beszélünk a politikáról, márpedig a mostani intézkedések jelentős része tisztán politikai indíttatású – mondta Chikán Attila. A mostani különadókra a költségvetésnek semmilyen szüksége nem volt – értett egyet a professzorral Suppan Gergely is. Vértes András szerint akár alkotmányossági problémát is felvethet a cégekre célzottan kiírt extra adóterhek.
Az államnak nem szabad beleszólnia abba, hogy melyik cég mikor tart nyitva és azt sem illő megmondani, hogy melyik 5 bank legyen nagybank a jövőben. A piaci viszonyok mesterséges korlátozása helyett neki kellene állni rendszerszintű reformoknak az állami szférában – persze ebbe a kormányok bele szoktak bukni – mondta a GKI Gazdaságkutató elnöke.
Van ok a reménykedésre? 
