Köszönhetően ez az első, úszó, cseppfolyós földgázt fogadó termináljának, amely megtöri az orosz gáz egyeduralmát a balti köztársaságokban. A terminált a Függetlenség névre keresztelt, 294 méter hosszú folyékonygáz-szállító tartályhajó képezi, amely október 27-én fut be Klaipeda kikötőjébe.
Bérelt
A norvégiai Höegh holdingtól tíz évre kibérelt hajó lehetővé teszi, hogy Litvánia évente akár négymilliárd köbméter gázt fogadjon, ami jóval nagyobb mennyiség, mint az Oroszországtól tavaly vásárolt 2,7 milliárd köbméter. Az úszó terminál révén a szomszédos Lettország és Észtország is importálhat cseppfolyós földgázt.
A Gazprom orosz gázkonszern és a hárommilliós lélekszámú Litvánia gázszállítási szerződése a jövő év végén jár le. Jelenleg a Fehéroroszországon keresztül húzódó vezetéken jut el a balti köztársaságba az orosz földgáz. Bár a belátható jövőn belül valószínűleg a Gazprom marad a balti államok beszállítója, Vilniusnak meggyőződése, hogy a verseny jót tesz az áraknak és az energiabiztonságnak is a térségben.
B terv
"Legrosszabb esetben a terminálon keresztül importálunk gázt" - jelentette ki Rokas Masiulis litván energiaügyi miniszter az AFP francia hírügynökségnek, hozzátéve, hogy Vilnius fontos tárgyalásokra készül cseppfolyós földgázt szállítókkal és a Gazprommal.
Litvánia augusztusban írt alá ötéves szerződést a Statoil norvég vállalattal, amelynek értelmében 2015-től évente 540 millió köbméter norvég gázt importál az új terminálon keresztül. A szerződés értéke 724 millió és 868 millió euró közé tehető. Amikor az úszó terminál gondolata májusban alakot öltött, a Gazprom 20 százalékkal csökkentette a Litvániába exportált gáz árát.
A balti köztársaságok és Finnország tárgyalásokat folytat az Európai Unióval, hogy a Finn-öbölben építsenek ki gázterminált uniós forrásokból. Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Ausztriával ellentétben a balti országokba szállított orosz földgáz mennyisége nem csökkent az ősszel.
Egyébként is a cseppfolyósított gáz lenne a megoldás? Régóta megy a polémia arról, miként lehetne csökkenteni az orosz és az iráni gázfüggőséget. Például fel lehetne használni az Egyesült Államok bőséges gázkészletét, és cseppfolyósított gázt kellene szállítani a NATO-tagországokba. A cseppfolyósított földgázzal viszont az a baj, hogy az európai kikötők még nem igazán tudják ezt a gáztípust fogadni, másrészt még az amerikaiak sem tudnak még akkora mennyiséget exportálni, hogy Ázsia mellett Európát is ellássák. |