A kormánypolitikában elsődleges helyre került a demográfiai folyamtok megváltoztatása, ezen belüli a születések számának növelése. Ha egyenletes lenne a korosztályok eloszlása a 40 évnél fiatalabbak esetében, ez nem is lenne olyan nehéz feladat, mert ha csak kicsit is javul a szülési kedv, ez máris látszana a statisztikában.
Különös korfa
A jelenlegi magyarországi helyzet ennél bonyolultabb, ugyanis erős változékonyság van a korcsoportok számának alakulását illetően, ráadásul nem épp előnyösen. Amint az jól látható az alábbi korfán, volt két kiugrás a születésszámban: az első csúcs az úgynevezett Ratkó-korszakban, 1954-ben volt, az akkor születettek közül ma a KSH szerint 154 ezren élnek Magyarországon, a második tetőzás 1975-re esett, itt a Ratkó-korszakban születettek gyerekeiről van szó (érdekes, hogy a két csúcs közt mindössze 21 év van, akkor ez volt egy jellemző gyermekvállalási kor). Az 1975-ös korosztály 177 ezer tagot számlál.
|
| Magyarország népessége kor és nemek szerint. Forrás: KSH |
Onnan erős csökkenés következett 1983-ig, látszik, hogy a nagy korosztályok akkora elfogytak, az 1983-ban születettek már csak 116 ezren vannak. A jelenlegi helyzetben ez azt jelenti, hogy az 1975-ös hatalmas korosztály kikerülőben van a szülőképes korból, és a következő években az 1983 előtt született, még viszonylag nagyobb korosztályokkal ugyanez fog történni. A szülőképes korú nők száma tehát gyorsan csökken. Érthető, hogy miközben a gyermekvállalási kedv nem csökkent, mégis 90 ezer alá esett a születésszám.
Újabb visszaesés
Ha a következő években nagy siker lenne a kormány most induló családvédelmi akcióterve, akkor az 1983-ig tartó korosztályok kiesését pótolhatná a növekvő szülési kedv, így a következő pár évben a 90 ezres születésszám maga lenne a jó eredmény. 1983-tól 1995-ig nagyjából egyenletes a korosztályok eloszlása, utána azonban jön az újabb esés: az 1997-ben születettek csak 100 ezren vannak, ebből a nők 48,5 ezren.
Az újabb probléma ezzel máris előáll: ez a korosztály a mai viszonyok szerint most kezd belépni a szülőképes korba, így a kilépő nagyobb korosztályok helyett ezután már minden évben kb. 45-48 ezer nő éri el azt a kort, ahol már vállalkozik a szülésre, miközben az 1983 utáni korosztályok még 52-60 ezer nőt számlálnak egy-egy évben. A szülőképes korú nők csökkenése tehát a következő bő 20 évre garantált, adottságnak tekinthető, ha nem is olyan mértékben, mint most, amikor a 70-es évek népes korosztályai távoznak a potenciális anyajelöltek közül.
Termékenységi ráta
Ha a jelenlegi 1,5 körüli termékenységi ráta marad fenn, akkor 45-48 ezres korosztályokkal számolva 20 év múlva évente csak 68-72 ezer gyermek születne a mostani 90 ezerrel szemben. A 90 ezer fenntartása 20 év múlva már 1,9 fölötti termékenységi rátát jelentene, ekkora növekedést egyelőre nehéz elképzelni. Így még az is sikert jelenthet, ha 20 év múlva csak évi 80 ezresre csökkenne a születésszám a mai termékenységi rátából adódó 70 ezer helyett.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
