A Görögországnak a válság kezdete óta nyújtott teljes nemzetközi pénzügyi segítség volumene eléri a 380 milliárd eurót, ami a görög GDP 177 százalékának felel meg – állapítja meg egy szerdán közzétett bizottsági közlemény, amely áttekintést ad azokról az erőfeszítésekről, amelyek révén az EU talpa próbálja állítani a gazdaságilag és pénzügyileg megroppant országot - számol be róla a Bruxinfó. 380 milliárd euró - jelenlegi árfolyamon ez a pénz a magyar államadósság 5,6-szeresének felel meg.
A Marshall-segély ehhez képest smafu volt
| A konvergenciaprogram részleteiről és a jegybanktörvény megfelelő módosításáról is tájékoztatást vár az Európai Bizottság elnöke a miniszterelnökkel tartandó keddi informális egyeztetésén. Itt dőlhet el minden. Részletek >>> |
A Bizottság példa nélkülinek minősíti a Görögországgal szemben megmutatkozó szolidaritást, azt sugallva, hogy a második világháborút követően Nyugat-Európa újjáépítéséhez nyújtott Marshall-segély sem összemérhető vele volumenében. Az Egyesült Államok 1948 és 1951 között 13 milliárd dollárt adott vissza nem térítendő támogatások és kisebb részt kölcsönök formájában Nyugat-Európa országainak. A teljes keret az amerikai GDP 5 százaléka, a kedvezményezett országok egyesített GDP-jének pedig a 2,1 százaléka volt.
A 380 milliárd eurónyira becsült görög „Marshall-segély” az EU GDP-jének 3 százaléka, amiből fejenként 33 600 euró jut minden egyes görög állampolgárra. Az összegből 240 milliárd euró az EU és az IMF által nyújtott kölcsönökből, 100 milliárd euróból pedig a magánbefektetők által vállalt adósságleírásból származik. 40 milliárd eurót tesz ki az az összeg, ami Görögország számára 2007 és 2013 között támogatásként elérhető az uniós költségvetésből. Ebből nagyjából 20-20 milliárd euró a kohéziós alapból és az agrártámogatásokból származik.
Türelmet kér Brüsszel
„A görögök eltökéltségével és az EU teljes támogatásával jobbá tehetjük Görögországot: azt szeretném mondani a görög népnek, hogy együtt sikerrel járhatunk” – jelentette ki az Európai Parlament plenáris ülésén José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke.
A közlemény leszögezi, hogy időre lesz szükség, mire a nemrég elfogadott többéves kiigazítási program teljesen érezteti majd a hatását. Ennek ellenére a Bizottság úgy véli, hogy a program három területen történő következetes végrehajtásával 2012 végére már biztató eredményeket lehet majd felmutatni. Ezek: a közpénzügyek kiadási és bevételi oldalának stabilizálása; a bankok újratőkésítésével és a kkv-k számára elérhető hitelek biztosításával beindítani a reálgazdaság finanszírozását; az üzleti környezet sürgető átalakításával ismét vonzó befektetési célponttá alakítani az országot és növelni egyúttal az állások számát.
Szükség is lesz arra, hogy Görögország eredményeket szállítson. Az európai adófizetők, főleg a németek egyre inkább nehezményezik, hogy az ő pénzükből mentik a görögöket, akik az adósságválság bekövetkeztéig élvezték a jóléti állam "szolgáltatásait".
Növekedés vagy fiskális szigor?
Barroso azért szállt síkra, hogy a növekedést ne az adósság növelésének, hanem a versenyképesség javításának árán próbálják beindítani, és annak szociálisan befogadónak, környezetvédelmi szempontból pedig fenntarthatónak kell lennie.
„Nincs erős gazdaság erős valuta nélkül, erős Európa elképzelhetetlen erős euró nélkül. Ezért nem meglepő, hogy azok, akik elleneznek egy erős Európát, mindent megtesznek az euró aláásása érdekében” – szögezte le a Bizottság elnöke. Úgy vélte, hogy a költségvetési fegyelmet konvergenciának is kísérnie kell, a felelősséget szolidaritással kell párba állítani. „És úgy látom, hogy európai szinten nem teszünk eleget a szolidaritás terén” – tette hozzá.
Olli Rehn közölte, hogy a Bizottság hamarosan ismertetni fogja a stabilitási kötvényről készült zöld könyvben meghirdetett konzultáció eredményeit. Ő is hangsúlyozta, hogy az államadósság részleges kölcsönös átvállalása a költségvetési fegyelem szigorításával párhuzamosan kell, hogy végbemenjen.
Barroso elmondta, hogy a Bizottság májusban prezentálja országspecifikus ajánlásait a 2020-as gazdasági stratégia és az európai szemeszter keretében.
A gazdasági és pénzügyi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a válság kezdete óta uniós szinten a GDP 60 százalékáról 90 százalékra nőtt az államadósság, ami már akadályozza a növekedést. Rehn szerint kettős stratégiát kell követni, ami a fiskális konszolidáció mellett a fenntartható növekedés megcélzását jelenti. Elmondta, hogy a Bizottság a következő hetekben a legfrissebb hiánystatisztikák és a május 11-i tavaszi gazdasági előrejelzés ismeretében értékelni fogja a fiskális politikákat az EU-ban, és döntést hoz arról, hogyan teremtsenek egyensúlyt a két pillér között.
Az uniós források megőrzése is fontos feladat. 
