|
| Theresa May Fotó: EPA / Will Olivier |
Nagy-Britannia nem olyan modellek alapján akarja új kapcsolatrendszerét kialakítani az Európai Unióval, amelyeket más országok már alkalmaznak, hanem egyedi és kreatív megoldásokra törekszik - mondta a brit miniszterelnök.
Theresa May részletes tájékoztatást adott a londoni alsóházban múlt havi firenzei beszédéről, amelyben kormányának célkitűzéseit vázolta a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra, és beszámolt arról is, hogy kormánya miként tervezi e célok elérését.
Valami egyénit akarnak a britek
London elveti az olyan új kapcsolatrendszert az EU-val, amelynek alapja az Európai Gazdasági Térségben (EEA) viselt tagság lenne.
May szerint ugyanis az EEA-tagság azt jelentené, hogy Nagy-Britanniának a jövőben is automatikusan és teljes mértékben el kellene fogadnia az új EU-szabályokat, amelyek kidolgozására viszont uniós tagságának megszűnése után csekély befolyása lenne.
| May elképzelései szépen hangzanak, csak éppen nem reálisak. Káncz Csaba a Privátbankár.hu-n írt a brit kormányfő helyzetéről. >>> |
A brit kormány olyan jellegű szabadkereskedelmi megállapodásra sem törekszik, amilyent Kanada kötött az EU-val, mivel ez olyan korlátokat emelne a kölcsönös piaci hozzáférés elé, amelyek sem a brit, sem az EU-gazdaságnak nem válnának hasznára - mondta hétfői alsóházi felszólalásában a brit miniszterelnök.
Theresa May szerint e megoldások helyett London olyan egyedi és nagyratörő gazdasági partnerséget javasol az Európai Uniónak, amely tükrözi azt a példátlan helyzetet, hogy e partneri viszonynak mindkét fél azonos szabályokkal és szabályozókkal indul neki.
Nagy-Britannia fenntartja maradéktalan elkötelezettségét a kétoldalú szabadkereskedelem mellett, és ehhez olyan keretrendszerre lesz szükség, amely lehetővé teszi egyrészt a szabályok összehangolását az EU-val, de az eltérést is e szabályoktól olyan pontokban, amelyekben Nagy-Britannia ezt szükségesnek látja - fogalmazott a brit kormányfő.
Már akarnák az átmeneti időszakot
Megerősítette, hogy jóllehet Nagy-Britannia 2019. március 29-én - a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye által előirányzott kétévi tárgyalási időtávlat végén - kilép az Európai Unióból, e dátum után azonban átmeneti időszakot javasol az új kapcsolatrendszer feltételrendszerének zökkenőmentes meghonosítása végett.
May szerint London azt javasolja, hogy e szigorúan korlátozott idejű bevezetési időszakban az Európai Unió és Nagy-Britannia a jelenlegi feltételekkel férhessen hozzá egymás piacához.
E bevezetési időszakban a külföldi EU-állampolgárok továbbra is letelepedhetnek és dolgozhatnak az Egyesült Királyságban, de számukra akkor már regisztrációs rendszer lesz érvényben. Theresa May szerint ez a határok feletti ellenőrzés visszaszerzéséhez szükséges majdani új bevándorlási rendszer előkészítésének egyik alapvető fontosságú eleme lesz.
May kijelentette ugyanakkor: a brit kormány azt szeretné, ha a már Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárok az országban maradnának, mert London nagyra értékeli az általuk nyújtott hozzájárulást a brit gazdasághoz. Arra egyébként a brit kiskereskedelmi szövetség is figyelmeztette a kormányt, hogy katasztrofális vége lehet, ha hazamennek az EU-s munkavállalók. >>>
Nem tetszik az EU-nak
Az Európai Bizottság azonban máris elutasító módon reagált May e felvetésére. Margarítisz Szkínász, a bizottság szóvivője hangsúlyozta: világosan két szakaszra osztották a tárgyalási folyamatot, és amíg nem sikerül rendezni a brit kilépési feltételek legfőbb kérdéseit, addig nem lehet megkezdeni az egyeztetést a jövőbeni kapcsolatokról, köztük a kereskedelmi viszonyról. A bizottsági szóvivő szerint a labda tehát teljes mértékben az Egyesült Királyság térfelén pattog.
Megkapta az engedélyt a Mol. 
