|
| Bekövetkezhet a Holnapután története? (Kép:20th Century Fox) |
A fejlődő országok arra figyelmeztettek csütörtökön, hogy kudarcba fulladhat az ENSZ 21. klímakonferenciája, ha a gazdag országok nem veszik ki a rájuk eső részt a globális felmelegedés elleni küzdelem finanszírozásában. A finanszírozás kérdésén áll vagy bukik a siker - mondta Nozipho Mxakato-Diseko dél-afrikai nagykövet, a 134 fejlődő és feltörekvő országot tömörítő G77-csoportból, valamint Kínából áll blokk vezetője.
A beígért pénzt se kapták meg?
Az említett országokat különösen súlyosan érinti a klímaváltozás. Bár egyes tagjai, főleg Kína és India a légkört leginkább szennyező államok közé tartozik jelenleg, történelmi távlatokból szemlélve jóval kisebb arányban felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, mint a fejlett országok.
A fejlődő országok pénzügyi támogatást követelnek, hogy finanszírozni tudják a zöldenergiák használatára való áttérést, alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás következményeihez és pótolni tudják az elszenvedett veszteségeket.
Különösen várják a 2009-es koppenhágai klímatanácskozáson tett azon ígéret konkretizálását, miszerint a fejlett országok 2020-ra már évi 100 milliárd dollárra növelik a fejlődő országoknak nyújtott klímavédelmi támogatás összegét. Tavaly 62 milliárd dollárt tett ki ez az összeg.
Nehézkes a megegyezés
De nem ez az egyetlen megoldásra váró probléma. A Párizs környéki Le Bourget városban hétfőn megkezdődött konferencián részt vevő 195 ország küldöttei szinte semmit nem haladtak a remélt klímavédelmi megállapodás szövegével.
A beterjesztett 54 oldalas tervezet sűrű szövegének megnyirbálása elmaradt, még mindig 50 oldalnál tartanak, a nyitott opciók száma 250 körül mozog továbbra is. Ségolene Royal francia környezetvédelmi miniszter igyekezett kisebbíteni a helyzet súlyosságát, mondván, kell egy-két nap a tárgyalások mozgásba lendítéséhez. Hangsúlyozta: elképzelhetetlennek tartja, hogy kudarcba fullad a klímaértekezlet.
A december 11-ig tartó tanácskozás célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest.
Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremtene a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltaná fel.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 6,44 pontos nyitás után emelkedett kedden kora délutánig.
