Terroristázás, mint casus belli
A török és velük szövetséges kurd erők kitűzték zászlóikat Afrin központjában és mindjárt kurd szobrot is döntöttek. Ezzel Törökország lényegében el is foglalt egy darabot Szíriából, de az Iszlám Állam ellen nem vette fel a harcot, amikor az határainál húzódott, azt a kurdokra hagyta. A győzelmet ráadásul a török elnök az első világháborús Gallipoli megemlékezésen tette, ahol a törökök győzelmet arattak a Churchill vezette antant erők fölött.
Az afrini támadás mindössze 8 hete indult, a törökök arra hivatkoztak, hogy az Iszlám Államot nagy területen leverő YPG kurd hadsereg egy terrorszervezet (2001 óta divat az ellenséget leterroristázni), ezért azt mindenáron fel kell számolni. Mindez azután történt, hogy Amerika bejelentette: szeretne a kurdok által ellenőrzött területen önálló határőrséget létrehozni.
Cserbenhagyás
Katonai szakértők úgy gondoltak, hogy az Iszlám Állam leverésén megedződött, amerikai által jól felszerelt és kiképzett kurd erő sokáig ellenáll az ostromnak, de ez nem volt reális: a kurdoknak könnyűfegyverzettel kellett a török repülők, helikopterek és tankok ellen küzdeni, ami teljesen kilátástalan helyzet volt. Amerika ráadásul támogatást sem nyújtott, nem is közvetített, magára hagyta szövetségesét a másik szövetséges elvesztésétől való félelme miatt.
Visszavonulás
A helyi kurd erők egyik képviselője a Reuters szerint gerilla-, és partizánharcot ígért, lehetetlenné téve a török megszállók és szövetségeseik életét, de erre a valóságban nem sok esély van. A kurd erők az Aszad elnök által ellenőrzött szír területeken keresztül vonultak vissza egyrészt Aleppo kurd negyedébe, másrészt az Eufrátesztől keletre húzódó összefüggő területükre.
A területről 150 ezer ember menekült el, hizlalva a szíriai menekültek eleve meglehetősen népes táborát. A kérdés, hogy Törökország megnyugszik-e a mostani akcióval, vagy a kurdok összefüggő, nagy területét is támadni kezdi, ahol amerikai erők is állomásoznak, és ha igen, az amerikai erők vajon megfutamodnak-e előle, vagy végre meghúzzák a határt NATO-tagtársuknak.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
